Zsoltárok 64

1 A karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Halljad, Isten, hangomat panaszomban; ellenség rettentésétől óvd meg éltemet.

For the choirmaster. A Psalm of David. Hear, O God, my voice of complaint; preserve my life from dread of the enemy.

2 Rejts el engem a gonosztevők tanakodásától, csődülésétől a jogtalanság cselekvőinek:

Hide me from the scheming of the wicked, from the mob of workers of iniquity,

3 a kik élesítotték, mint a kardot, nyelvüket, fe. szítotték nyilukat, a keserű szót,

who sharpen their tongues like swords and aim their bitter words like arrows,

4 hogy meglőjék rejtekben a gáncstalant, hirtelen lövik meg s nem félnek.

ambushing the innocent in seclusion, shooting suddenly, without fear.

5 Megerősödnek ők, a rossz dolgot elbeszélik, hogy tőröket rejtenek majd; azt mondják, ki látja őket?

They hold fast to their evil purpose; they speak of hiding their snares. “Who will see them?” they say.

6 Jogtalanságokat fürkésznek ki: Elvégeztük a fürkészett fürkészést! A férfi belseje pedig és a szíve mélységes.

They devise injustice and say, “We have perfected a secret plan.” For the inner man and the heart are mysterious.

7 Meglőtte őket Isten, nyiltól hirtelen lettek a sebeik.

But God will shoot them with arrows; suddenly they will be wounded.

8 Megejtette őket magukat a nyelvük: fejet csóválnak mind, a kik nézik.

They will be made to stumble, their own tongues turned against them. All who see will shake their heads.

9 S megfélemlettek az emberek mind; hirdetik az Isten cselekvését és művét szemlélik.

Then all mankind will fear and proclaim the work of God; so they will ponder what He has done.

10 Örülni fog az igaz az Orökkévalóban és menedéket talál benne, és dicsekszenek mind az egyenesszivüek.

Let the righteous rejoice in the LORD and take refuge in Him; let all the upright in heart exult.