Zsoltárok 63
1 Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.
Pisarema raDhavhidhi paakanga ari murenje reJudha. Haiwa Mwari, ndimi Mwari wangu, ndinokutsvakai nomwoyo wose; mwoyo wangu une nyota kwamuri, muviri wangu unokupangai, munyika yakaoma uye yasakara isina mvura.
2 Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.
Ndakakuonai munzvimbo yenyu tsvene, uye ndikaona simba renyu nokubwinya kwenyu.
3 Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.
Nokuti rudo rwenyu runokunda upenyu, miromo yangu ichakurumbidzai.
4 Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.
Ndichakurumbidzai ndichiri mupenyu, uye ndichasimudza maoko angu muzita renyu.
5 Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.
Mweya wangu uchagutswa kunge wadya zvakakora kwazvo; muromo wangu uchakurumbidzai nemiromo inofara kwazvo.
6 Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.
Ndinokurangarirai ndiri pamubhedha wangu; ndinokufungai panguva dzose dzousiku.
7 Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.
Nokuti muri mubatsiri wangu, ndinoimba ndiri mumumvuri wamapapiro enyu.
8 Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.
Mweya wangu unonamatira kwamuri; ruoko rwenyu rworudyi runonditsigira.
9 Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.
Vanotsvaka upenyu hwangu vachaparadzwa; vachaburukira kwakadzika kwepasi.
10 A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.
Vachaiswa kumunondo vagova zvokudya zvamakava.
11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája.
Asi mambo achafara muna Mwari; vose vanopika nezita raMwari vachamurumbidza, asi miromo yavanoreva nhema ichafumbirwa.
