Zsoltárok 63

1 Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.

Zabbuli ya Dawudi, bwe yali mu ddungu lya Yuda. Ayi Katonda, oli Katonda wange, nkunoonya n’omutima gwange gwonna; emmeeme yange ekwetaaga, omubiri gwange gwonna gukuyaayaanira, nga nnina ennyonta ng’ali mu nsi enkalu omutali mazzi.

2 Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.

Nkulabye ng’oli mu kifo kyo ekitukuvu, ne ndaba amaanyi go n’ekitiibwa kyo.

3 Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.

Kubanga okwagala kwo okutaggwaawo kusinga obulamu; akamwa kange kanaakutenderezanga.

4 Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.

Bwe ntyo nnaakutenderezanga obulamu bwange bwonna; nnaayimusanga emikono gyange mu linnya lyo.

5 Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.

Emmeeme yange enekkutanga ebyassava n’obugagga; nnaayimbanga nga nkutendereza n’emimwa egy’essanyu.

6 Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.

Nkujjukira nga ndi ku kitanda kyange, era nkufumiitirizaako mu ssaawa ez’ekiro.

7 Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.

Olw’okuba ng’oli mubeezi wange, nnyimba nga ndi mu kisiikirize ky’ebiwaawaatiro byo.

8 Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.

Emmeeme yange yeekwata ku ggwe; omukono gwo ogwa ddyo gumpanirira.

9 Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.

Naye abo abannoonya okunzita balizikirizibwa, baliserengeta emagombe.

10 A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.

Balisaanawo n’ekitala; ne bafuuka emmere y’ebibe.

11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája.

Naye ye kabaka anaajagulizanga mu Katonda; bonna abalayira mu linnya lya Katonda banaatenderezanga Katonda, naye akamwa k’abalimba kalisirisibwa.