< Zsoltárok 63 >
1 Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.
Salmo di Davide, [composto] quando egli era nel deserto di Giuda O DIO, tu [sei] l'Iddio mio, io ti cerco; L'anima mia è assetata di te; la mia carne ti brama In terra arida ed asciutta, senz'acqua.
2 Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.
Così ti ho io mirato nel santuario, Riguardando la tua forza, e la tua gloria.
3 Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.
Perciocchè la tua benignità [è] cosa buona più che la vita, Le mie labbra ti loderanno.
4 Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.
Così ti benedirò in vita mia; Io alzerò le mie mani nel tuo Nome.
5 Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.
L'anima mia è saziata come di grasso e di midolla; E la mia bocca ti loderà con labbra giubilanti.
6 Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.
Quando io mi ricordo di te sul mio letto. Io medito di te nelle veglie della notte.
7 Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.
Perciocchè tu mi sei stato [in] aiuto, Io giubilo all'ombra delle tue ale.
8 Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.
L'anima mia è attaccata dietro a te; La tua destra mi sostiene.
9 Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.
Ma quelli che cercano l'anima mia, per disertarla, Entreranno nelle più basse parti della terra.
10 A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.
Saranno atterrati per la spada; Saranno la parte delle volpi.
11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája.
Ma il re si rallegrerà in Dio; Chiunque giura per lui, si glorierà; Perciocchè la bocca di quelli che parlano falsamente sarà turata.