Zsoltárok 63

1 Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.

Psaume de David. Lorsqu'il était dans le désert de Juda. O Dieu, tu es mon Dieu, je te cherche dès l'aurore; mon âme a soif de toi, ma chair languit après toi, dans une terre aride, desséchée et sans eau.

2 Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.

C'est ainsi que je te contemplais dans le sanctuaire, pour voir ta puissance et ta gloire.

3 Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.

Car ta grâce est meilleure que la vie: que mes lèvres célèbrent tes louanges!

4 Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.

Ainsi te bénirai-je toute ma vie, en ton nom j'élèverai mes mains.

5 Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.

Mon âme est rassasiée, comme de moelle et de graisse, et, la joie sur les lèvres, ma bouche te loue.

6 Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.

Quand je pense à toi sur ma couche, je médite sur toi pendant les veilles de la nuit.

7 Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.

Car tu es mon secours, et je suis dans l'allégresse à l'ombre de tes ailes.

8 Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.

Mon âme est attachée à toi, ta droite me soutient.

9 Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.

Mais eux, cherchent à m'ôter la vie: ils iront dans les profondeurs de la terre.

10 A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.

On les livrera au glaive, ils seront la proie des chacals.

11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája.

Et le roi se réjouira en Dieu; quiconque jure par lui se glorifiera, car la bouche des menteurs sera fermée.