< Zsoltárok 63 >

1 Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.
`The salm of Dauid, `whanne he was in the desert of Judee. God, my God, Y wake to thee ful eerli. Mi soule thirstide to thee; my fleisch thirstide to thee ful many foold.
2 Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.
In a lond forsakun with out wei, and with out water, so Y apperide to thee in hooli; that Y schulde se thi vertu, and thi glorie.
3 Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.
For thi merci is betere than lyues; my lippis schulen herie thee.
4 Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.
So Y schal blesse thee in my lijf; and in thi name Y schal reise myn hondis.
5 Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.
Mi soule be fillid as with inner fatnesse and vttermere fatnesse; and my mouth schal herie with lippis of ful out ioiyng.
6 Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.
So Y hadde mynde on thee on my bed, in morewtidis Y shal thenke of thee;
7 Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.
for thou were myn helpere. And in the keueryng of thi wyngis Y schal make `ful out ioye, my soule cleuede after thee;
8 Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.
thi riythond took me vp.
9 Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.
Forsothe thei souyten in veyn my lijf, thei schulen entre in to the lower thingis of erthe;
10 A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.
thei schulen be bitakun in to the hondis of swerd, thei schulen be maad the partis of foxis.
11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája.
But the king schal be glad in God; and alle men schulen be preysid that sweren in hym, for the mouth of hem, that speken wickid thingis, is stoppid.

< Zsoltárok 63 >