< Zsoltárok 63 >
1 Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.
A Psalm by David, when he was in the desert of Judah. God, you are my God. I will earnestly seek you. My soul thirsts for you. My flesh longs for you, in a dry and weary land, where there is no water.
2 Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.
So I have seen you in the sanctuary, watching your power and your glory.
3 Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.
Because your loving kindness is better than life, my lips shall praise you.
4 Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.
So I will bless you while I live. I will lift up my hands in your name.
5 Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.
My soul shall be satisfied as with the richest food. My mouth shall praise you with joyful lips,
6 Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.
when I remember you on my bed, and think about you in the night watches.
7 Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.
For you have been my help. I will rejoice in the shadow of your wings.
8 Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.
My soul stays close to you. Your right hand holds me up.
9 Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.
But those who seek my soul to destroy it shall go into the lower parts of the earth.
10 A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.
They shall be given over to the power of the sword. They shall be jackal food.
11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája.
But the king shall rejoice in God. Everyone who swears by him will praise him, for the mouth of those who speak lies shall be silenced.