< Zsoltárok 63 >
1 Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.
O God, you are my God; early will I seek you: my soul thirsts for you, my flesh longs for you in a dry and thirsty land, where no water is;
2 Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.
To see your power and your glory, so as I have seen you in the sanctuary.
3 Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.
Because your loving kindness is better than life, my lips shall praise you.
4 Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.
Thus will I bless you while I live: I will lift up my hands in your name.
5 Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.
My soul shall be satisfied as with marrow and fatness; and my mouth shall praise you with joyful lips:
6 Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.
When I remember you on my bed, and meditate on you in the night watches.
7 Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.
Because you have been my help, therefore in the shadow of your wings will I rejoice.
8 Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.
My soul follows hard after you: your right hand upholds me.
9 Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.
But those that seek my soul, to destroy it, shall go into the lower parts of the earth.
10 A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.
They shall fall by the sword: they shall be a portion for foxes.
11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája.
But the king shall rejoice in God; every one that swears by him shall glory: but the mouth of them that speak lies shall be stopped.