< Zsoltárok 63 >
1 Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.
A Psalme of David. When he was in the wildernesse of Judah. O God, thou art my God, earely will I seeke thee: my soule thirsteth for thee: my flesh longeth greatly after thee in a barren and drye land without water.
2 Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.
Thus I beholde thee as in the Sanctuarie, when I beholde thy power and thy glorie.
3 Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.
For thy louing kindnesse is better then life: therefore my lippes shall prayse thee.
4 Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.
Thus will I magnifie thee all my life, and lift vp mine hands in thy name.
5 Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.
My soule shalbe satisfied, as with marowe and fatnesse, and my mouth shall praise thee with ioyfull lippes,
6 Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.
When I remember thee on my bedde, and when I thinke vpon thee in the night watches.
7 Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.
Because thou hast bene mine helper, therefore vnder the shadow of thy wings wil I reioyce.
8 Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.
My soule cleaueth vnto thee: for thy right hand vpholdeth me.
9 Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.
Therefore they that seeke my soule to destroy it, they shall goe into the lowest partes of the earth.
10 A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.
They shall cast him downe with the edge of the sword, and they shall be a portion for foxes.
11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája.
But the King shall reioyce in God, and all that sweare by him shall reioyce in him: for the mouth of them that speake lyes, shall be stopped.