< Zsoltárok 63 >

1 Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.
達味詩歌,作於飄流在猶大曠野時。 天主,您是我的天主,我急切祈求您;我的靈魂渴慕您,我的肉身切望您,我有如一塊乾旱涸竭的無水田地。
2 Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.
我在聖殿裏瞻仰過您,為看到您的威能和您的光輝;
3 Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.
您的慈愛比生命更為寶貴,我的唇舌要時常稱頌您。
4 Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.
我要一生一世讚美您,我要因您的名把手舉起!
5 Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.
我的心靈好像飽享了膏脂,我要以歡愉的口唇讚美您。
6 Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.
我在床上想起了您,徹夜不眠地默想著您。
7 Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.
因為您作了我的助佑,我要在您的羽翼下歡舞。
8 Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.
我的心靈緊緊追隨您,您的右手常常扶持著我。
9 Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.
那些謀圖陷害我命的人,必將墜落在地下的深層;
10 A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.
他們必為刀劍所殺死,也必然為野犬所分食。
11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája.
但是君王必要因天主而喜慶;凡以天主宣誓的人,必要自幸,因為說謊的口,必要瘖啞失聲。

< Zsoltárok 63 >