< Zsoltárok 63 >

1 Zsoltár Dávidtól. Midőn Jehúda pusztájában volt. Isten, én Istenem vagy, kereslek; szomjuhozik reád lelkem, eped utánad testem, száraz és bágyadt földön, víz nélkül.
Oh Dios, ikaw mao ang akong Dios; mangita ako kanimo sa dakung kakugi: Ang akong kalag giuhaw tungod kanimo, ang akong unod gihidlaw tungod kanimo, Sa usa ka yuta nga mamala ug malaay, diin walay tubig.
2 Így szemléltelek a szentélyben, látván erődet és dicsőségedet.
Mao nga gipangita ko ikaw sa balaang puloy-anan, Aron sa pagtan-aw sa imong gahum ug sa imong himaya.
3 Mert jobb a szereteted az életnél; ajkaim dicsérnek téged.
Tungod kay ang imong mahigugmaong-kalolot labi pang maayo kay sa kinabuhi, Ang akong mga ngabil magadayeg kanimo.
4 Így áldalak életemben, nevedben emelem föl kezeimet.
Sa ingon niini dayegon ko ikaw samtang buhi pa ako: Sa imong ngalan magabayaw ako sa akong mga kamot.
5 Mintegy zsírral és zsiradékkal lakik jól a lelkem, és ujjongó ajkakkal dicsér szájam.
Ang akong kalag mabusog nga maingon sa utok ug sa tambok; Ug ang akong baba magadayeg kanimo uban ang mga ngabil nga malipayon;
6 Ha reád emlékezem ágyamon, őrszakonként elmélkedem rólad.
Sa diha nga mahanumdum ako kanimo sa akong higdaanan, Ug sa magapalandong kanimo sa mga pagtukaw sa kagabhion.
7 Mert segítség voltál nekem, és szárnyaid árnyekában ujjongok.
Kay ikaw mao ang akong katabang, Ug diha sa landong sa imong mga pako magakalipay ako.
8 Ragaszkodott hozzád a lelkem, engem tartott a te jobbod.
Ang akong kalag sa hugot magasunod gayud kanimo. Ang imong toong kamot nagasapnay kanako.
9 Azok pedig veszedelemre keresik lelkemet, majd bejutnak a föld mélységeibe.
Apan kadtong nanagpangita sa akong kalag, sa paglaglag niini, Mangadto sa mga ubos nga dapit sa yuta.
10 A kard hatalmába hányják, rókák osztályrésze lesznek.
Igatugyan (sila) ngadto sa gahum sa espada: (Sila) mangahimong usa ka bahin alang sa mga irong ihalas.
11 A király pedig örvendezni fog Istenben; dicsekszik mindaz, ki esküszik rá, mert bezárul a hazugságot beszélők szája.
Apan ang hari magakalipay diha sa Dios: Ang tagsatagsa nga nagapanumpa pinaagi kaniya, magahimaya; Kay ang baba sa mga nanagsulti sa kabakakan pagatak-umon.

< Zsoltárok 63 >