< Zsoltárok 61 >

1 A karmesternek. Hárfajátékra. Dávidtól. Halljad Isten fohászomat, figyelj imádságomra!
Kumqondisi wokuhlabela. Kutshaywa iziginci. ElikaDavida. Zwana ukukhala kwami, Oh Nkulunkulu; lalela umkhuleko wami.
2 A föld végéről hozzád kiáltok föl, mikor szívem elborul; sziklára, mely magas nekem, vezérelj engem.
Ngisemkhawulweni womhlaba ngiyakubiza, ngiyabiza lapho inhliziyo yami isiphela amandla; ngikhokhelela edwaleni eliphakeme kulami.
3 Mert menedék voltál nekem, erős torony ellenség elől.
Ngoba ube uyisiphephelo sami, inqaba eqinileyo evikela esitheni.
4 Hadd időzöm sátradban örökké, keresek menedéket szárnyaid rejtekében. Széla.
Ngiyalangazelela ukuhlala ethenteni lakho laphakade ngizifihle emthunzini wamaphiko akho.
5 Mert te, Isten, hallgattál fogadásaimra, megadod neved tisztelőinek örökségét.
Phela usuzizwile izifungo zami, Oh Nkulunkulu; usungiphile ilifa lalabo abalesabayo ibizo lakho.
6 Napokat tégy hozzá a király napjaihoz, évei annyi mint nemzedék meg nemzedék!
Yandisa insuku zempilo yenkosi, iminyaka yayo okwezizukulwane ezinengi.
7 Székeljen örökké Isten előtt, szeretet és hűség, rendeld, hogy megóvják!
Sengathi ingaba sesihlalweni iphambi kukaNkulunkulu nini lanini; wabele uthando Lwakho lokuthembeka Kwakho kuyivikele.
8 Ekképen hadd zengem nevedet mindétig, hogy megfizessem fogadásaimat napról napra!
Lapho-ke ngizahlala ngihlabelela indumiso ebizweni Lakho ngigcwalise izifungo zami insuku ngensuku.

< Zsoltárok 61 >