< Zsoltárok 61 >

1 A karmesternek. Hárfajátékra. Dávidtól. Halljad Isten fohászomat, figyelj imádságomra!
琴にあはせて伶長にうたはしめたるダビデのうた ああ神よねがはくはわが哭聲をききたまへ わが祈にみこころをとめたまへ
2 A föld végéről hozzád kiáltok föl, mikor szívem elborul; sziklára, mely magas nekem, vezérelj engem.
わが心くづほるるとき地のはてより汝をよばん なんぢ我をみちびきてわが及びがたきほどの高き磐にのぼらせたまへ
3 Mert menedék voltál nekem, erős torony ellenség elől.
なんぢはわが避所われを仇よりのがれしむる堅固なる櫓なればなり
4 Hadd időzöm sátradban örökké, keresek menedéket szárnyaid rejtekében. Széla.
われ永遠になんぢの帷幄にすまはん我なんぢの翼の下にのがれん (セラ)
5 Mert te, Isten, hallgattál fogadásaimra, megadod neved tisztelőinek örökségét.
神よなんぢはわがもろもろの誓をきき名をおそるるものにたまふ嗣業をわれにあたへたまへり
6 Napokat tégy hozzá a király napjaihoz, évei annyi mint nemzedék meg nemzedék!
なんぢは王の生命をのばし その年を幾代にもいたらせたまはん
7 Székeljen örökké Isten előtt, szeretet és hűség, rendeld, hogy megóvják!
王はとこしへに神のみまへにとどまらん ねがはくは仁慈と眞實とをそなへて彼をまもりたまへ
8 Ekképen hadd zengem nevedet mindétig, hogy megfizessem fogadásaimat napról napra!
さらば我とこしへに名をほめうたひて日ごとにわがもろもろの誓をつくのひ果さん

< Zsoltárok 61 >