Zsoltárok 61

1 A karmesternek. Hárfajátékra. Dávidtól. Halljad Isten fohászomat, figyelj imádságomra!

O Dios, denggem ti asugko ken ipangagmo ti kararagko.

2 A föld végéről hozzád kiáltok föl, mikor szívem elborul; sziklára, mely magas nekem, vezérelj engem.

Umawagak kenka manipud iti pagpatingaan ti daga no madagdagsenan ti pusok; iturongnak iti bato a nangatngato ngem siak.

3 Mert menedék voltál nekem, erős torony ellenség elől.

Ta sika ti salaknibko, natibker a torre manipud kadagiti kabusor.

4 Hadd időzöm sátradban örökké, keresek menedéket szárnyaid rejtekében. Széla.

Agnanayonto nga agtalinaedak iti tabernakulom; agkamangak iti salukob dagiti payyakmo. (Selah)

5 Mert te, Isten, hallgattál fogadásaimra, megadod neved tisztelőinek örökségét.

Ta nangngegmo O Dios dagiti sapatak; intedmo kaniak iti tawid nga ipaaymo koma kadagidiay a mangpadayaw iti naganmo.

6 Napokat tégy hozzá a király napjaihoz, évei annyi mint nemzedék meg nemzedék!

Paatiddogem ti biag ti ari, agbalinto a kas kapaut dagiti henerasion ti tawenna.

7 Székeljen örökké Isten előtt, szeretet és hűség, rendeld, hogy megóvják!

Agnanayonto nga agtalinaed isuna iti sangoanan ti Dios.

8 Ekképen hadd zengem nevedet mindétig, hogy megfizessem fogadásaimat napról napra!

Agnanayonto nga agkantaak iti pagdayaw iti naganmo tapno inaldaw a maaramidko dagiti sapatak.