Zsoltárok 61

1 A karmesternek. Hárfajátékra. Dávidtól. Halljad Isten fohászomat, figyelj imádságomra!

To the chief Musician upon Neginah, A Psalm of David. Hear my cry, O God; attend to my prayer.

2 A föld végéről hozzád kiáltok föl, mikor szívem elborul; sziklára, mely magas nekem, vezérelj engem.

From the end of the earth will I cry to thee, when my heart is overwhelmed: lead me to the rock that is higher than I.

3 Mert menedék voltál nekem, erős torony ellenség elől.

For thou hast been a shelter for me, and a strong tower from the enemy.

4 Hadd időzöm sátradban örökké, keresek menedéket szárnyaid rejtekében. Széla.

I will abide in thy tabernacle for ever: I will trust in the shelter of thy wings. (Selah)

5 Mert te, Isten, hallgattál fogadásaimra, megadod neved tisztelőinek örökségét.

For thou, O God, hast heard my vows: thou hast given me the heritage of those that fear thy name.

6 Napokat tégy hozzá a király napjaihoz, évei annyi mint nemzedék meg nemzedék!

Thou wilt prolong the king’s life: and his years as many generations.

7 Székeljen örökké Isten előtt, szeretet és hűség, rendeld, hogy megóvják!

He shall abide before God for ever: O prepare mercy and truth, which may preserve him.

8 Ekképen hadd zengem nevedet mindétig, hogy megfizessem fogadásaimat napról napra!

So will I sing praise to thy name for ever, that I may daily perform my vows.