Zsoltárok 61

1 A karmesternek. Hárfajátékra. Dávidtól. Halljad Isten fohászomat, figyelj imádságomra!

TO THE OVERSEER. ON STRINGED INSTRUMENTS. BY DAVID. Hear, O God, my loud cry, attend to my prayer.

2 A föld végéről hozzád kiáltok föl, mikor szívem elborul; sziklára, mely magas nekem, vezérelj engem.

I call to You from the end of the land, In the feebleness of my heart, You lead me into a rock higher than I.

3 Mert menedék voltál nekem, erős torony ellenség elől.

For You have been a refuge for me, A tower of strength because of the enemy.

4 Hadd időzöm sátradban örökké, keresek menedéket szárnyaid rejtekében. Széla.

I sojourn in Your tent for all ages, I trust in the secret place of Your wings. (Selah)

5 Mert te, Isten, hallgattál fogadásaimra, megadod neved tisztelőinek örökségét.

For You, O God, have listened to my vows, You have appointed the inheritance Of those fearing Your Name.

6 Napokat tégy hozzá a király napjaihoz, évei annyi mint nemzedék meg nemzedék!

You add days to the days of the king, His years as generation and generation.

7 Székeljen örökké Isten előtt, szeretet és hűség, rendeld, hogy megóvják!

He dwells before God for all time, Appoint kindness and truth—they keep him.

8 Ekképen hadd zengem nevedet mindétig, hogy megfizessem fogadásaimat napról napra!

So I praise Your Name forever, When I pay my vows day by day!