Zsoltárok 60
1 A karmesternek, Tanúság lilioma szerint. Dal Dávidtól, tanításra. Midőn háborúskodott Arám-Nakarájimmal és Arám-Czóbával; Jóáb pedig visszatért s megverte Edómot a Sós-völgyben, tizenkétezer embert. Isten, elvetettél minket, rést ütöttél bennünk, haragudtál: bárcsak helyreállítanál minket!
Mictam di Davide, da insegnare; [dato] al Capo de' Musici, sopra Susan-edut; intorno a ciò ch'egli diede il guasto alla Siria di Mesopotamia, ed alla Siria di Soba; e che Ioab, ritornando, sconfisse gl'Idumei nella valle del Sale, [in numero di] dodici mila O DIO, tu ci hai scacciati, tu ci hai dissipati, Tu ti sei adirato; [e poi], tu ti sei rivolto a noi.
2 Megrendítotted a földet, szétrepesztetted, gyógyítsd meg töréseit, mert megingott.
Tu hai scrollata la terra, e l'hai schiantata; Ristora le sue rotture; perciocchè è smossa.
3 Láttattál népeddel keményet, itattad velünk a támolygás borát.
Tu hai fatte sentire al tuo popolo cose dure; Tu ci hai dato a bere del vino di stordimento.
4 Adtál tisztelőidnek jelzászlót, hogy jeleskedjenek, az igazságnak miatta! Széla.
[Ma ora], tu hai dato a quelli che ti temono una bandiera, Per alzarla, per amor della [tua] verità. (Sela)
5 Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!
Acciocchè la tua diletta gente sia liberata, Salva[mi col]la tua destra, e rispondimi.
6 Isten beszélt szentségében: Hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.
Iddio ha parlato per la sua santità: Io trionferò, Io spartirò Sichem, e misurerò la valle di Succot.
7 Enyém Gilsád és enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvénypálczám.
Mio [è] Galaad, e mio [è] Manasse, Ed Efraim [è] la forza del mio capo; Giuda [è] il mio legislatore;
8 Móáb mosdó medenczém, Edómra vetem sarumat; felém, Peléset, riadozzál!
Moab [è] la caldaia del mio lavatoio; Io getterò le mie scarpe sopra Edom; O Palestina, fammi delle acclamazioni.
9 Ki vezet engem az ostromlott városba, ki vezérel engem Edómig?
Chi mi condurrà nella città della fortezza? Chi mi menerà fino in Edom?
10 Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!
Non [sarai desso] tu, o Dio, [che] ci avevi scacciati? E non uscivi [più] fuori, o Dio, co' nostri eserciti?
11 Adj nekünk segítséget a szorongató ellen; hisz hiábavaló embernek segedelme.
Dacci aiuto, [per uscir] di distretta; Perciocchè il soccorso degli uomini [è] vanità.
12 Istennel végzünk hatalmast és ő tiporja le szorongatóinkat.
In Dio noi faremo prodezze; Ed egli calpesterà i nostri nemici.
