Zsoltárok 60

1 A karmesternek, Tanúság lilioma szerint. Dal Dávidtól, tanításra. Midőn háborúskodott Arám-Nakarájimmal és Arám-Czóbával; Jóáb pedig visszatért s megverte Edómot a Sós-völgyben, tizenkétezer embert. Isten, elvetettél minket, rést ütöttél bennünk, haragudtál: bárcsak helyreállítanál minket!

Dem Sangmeister, nach (der Weise des Liedes: ) "Eine Lilie ist das Zeugnis", ein Gedicht Davids, zum Lehren.

2 Megrendítotted a földet, szétrepesztetted, gyógyítsd meg töréseit, mert megingott.

Als er mit den Syrern Mesopothamiens und den Syrern von Zoba stritt, / und als Joab zurückkehrte und 12000 Edomiter im Salztal schlug.

3 Láttattál népeddel keményet, itattad velünk a támolygás borát.

Elohim, du hast uns verworfen, zersprengt; / Du hast uns gezürnt: erheb uns nun wieder!

4 Adtál tisztelőidnek jelzászlót, hogy jeleskedjenek, az igazságnak miatta! Széla.

Erschüttert hast du das Land, es zerrissen; / Heile seine Brüche, denn es wankt!

5 Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!

Du ließest dein Volk gar Schweres erleben, / Du hast uns getränkt mit Taumelwein.

6 Isten beszélt szentségében: Hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.

Nun hast du deinen Frommen ein Panier geschenkt, / Um das sie sich scharen sollen / Für die gerechte Sache. (Sela)

7 Enyém Gilsád és enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvénypálczám.

Damit deine Lieben gerettet werden, / So hilf denn mit deiner Rechten und hör uns!

8 Móáb mosdó medenczém, Edómra vetem sarumat; felém, Peléset, riadozzál!

Elohim hat mir verheißen bei seinem heiligen Namen: / Frohlocken soll ich, austeilen Sichem / Und vermessen das Tal Sukkot.

9 Ki vezet engem az ostromlott városba, ki vezérel engem Edómig?

Mein ist Gilead und mein Manasse, / Efraim schützt mein Haupt als Helm, / Juda ist mein Herrscherstab.

10 Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!

Moab ist mein Waschbecken, / Auf Edom werf ich meinen Schuh. / Schrei laut über mich o Philisterstadt!"

11 Adj nekünk segítséget a szorongató ellen; hisz hiábavaló embernek segedelme.

Wer bringt mich hinein in die feste Stadt? / Wer führt mich hin nach Edom?

12 Istennel végzünk hatalmast és ő tiporja le szorongatóinkat.

Du, Elohim, du hast uns verworfen; / Du zogst nicht aus, Elohim, mit unsern Heeren. O schaff uns Beistand gegen den Feind! / Denn nichtig ist Menschenhilfe. Mit Elohim verrichten wir Heldentaten. / Er wird unsre Feinde zertreten.