Zsoltárok 60

1 A karmesternek, Tanúság lilioma szerint. Dal Dávidtól, tanításra. Midőn háborúskodott Arám-Nakarájimmal és Arám-Czóbával; Jóáb pedig visszatért s megverte Edómot a Sós-völgyben, tizenkétezer embert. Isten, elvetettél minket, rést ütöttél bennünk, haragudtál: bárcsak helyreállítanál minket!

For the Chief Musician. To the tune of “The Lily of the Covenant.” A teaching poem by David, when he fought with Aram Naharaim and with Aram Zobah, and Joab returned, and killed twelve thousand of Edom in the Valley of Salt. God, you have rejected us. You have broken us down. You have been angry. Restore us, again.

2 Megrendítotted a földet, szétrepesztetted, gyógyítsd meg töréseit, mert megingott.

You have made the land tremble. You have torn it. Mend its fractures, for it quakes.

3 Láttattál népeddel keményet, itattad velünk a támolygás borát.

You have shown your people hard things. You have made us drink the wine that makes us stagger.

4 Adtál tisztelőidnek jelzászlót, hogy jeleskedjenek, az igazságnak miatta! Széla.

You have given a banner to those who fear you, that it may be displayed because of the truth. (Selah)

5 Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!

So that your beloved may be delivered, save with your right hand, and answer us.

6 Isten beszélt szentségében: Hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.

God has spoken from his sanctuary: “I will triumph. I will divide Shechem, and measure out the valley of Succoth.

7 Enyém Gilsád és enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvénypálczám.

Gilead is mine, and Manasseh is mine. Ephraim also is the defence of my head. Judah is my sceptre.

8 Móáb mosdó medenczém, Edómra vetem sarumat; felém, Peléset, riadozzál!

Moab is my wash basin. I will throw my sandal on Edom. I shout in triumph over Philistia.”

9 Ki vezet engem az ostromlott városba, ki vezérel engem Edómig?

Who will bring me into the strong city? Who has led me to Edom?

10 Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!

Haven’t you, God, rejected us? You don’t go out with our armies, God.

11 Adj nekünk segítséget a szorongató ellen; hisz hiábavaló embernek segedelme.

Give us help against the adversary, for the help of man is vain.

12 Istennel végzünk hatalmast és ő tiporja le szorongatóinkat.

Through God we will do valiantly, for it is he who will tread down our adversaries.