< Zsoltárok 60 >
1 A karmesternek, Tanúság lilioma szerint. Dal Dávidtól, tanításra. Midőn háborúskodott Arám-Nakarájimmal és Arám-Czóbával; Jóáb pedig visszatért s megverte Edómot a Sós-völgyben, tizenkétezer embert. Isten, elvetettél minket, rést ütöttél bennünk, haragudtál: bárcsak helyreállítanál minket!
For the Leader; upon Shushan Eduth; Michtam of David, to teach; when he strove with Aram-naharaim and with Aram-zobah, and Joab returned, and smote of Edom in the Valley of Salt twelve thousand. O God, Thou hast cast us off, Thou hast broken us down; Thou hast been angry; O restore us.
2 Megrendítotted a földet, szétrepesztetted, gyógyítsd meg töréseit, mert megingott.
Thou hast made the land to shake, Thou hast cleft it; heal the breaches thereof; for it tottereth.
3 Láttattál népeddel keményet, itattad velünk a támolygás borát.
Thou hast made Thy people to see hard things; Thou hast made us to drink the wine of staggering.
4 Adtál tisztelőidnek jelzászlót, hogy jeleskedjenek, az igazságnak miatta! Széla.
Thou hast given a banner to them that fear Thee, that it may be displayed because of the truth. (Selah)
5 Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!
That Thy beloved may be delivered, save with Thy right hand, and answer me.
6 Isten beszélt szentségében: Hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.
God spoke in His holiness, that I would exult; that I would divide Shechem, and mete out the valley of Succoth.
7 Enyém Gilsád és enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvénypálczám.
Gilead is mine, and Manasseh is mine; Ephraim also is the defence of my head; Judah is my sceptre.
8 Móáb mosdó medenczém, Edómra vetem sarumat; felém, Peléset, riadozzál!
Moab is my washpot; upon Edom do I cast my shoe; Philistia, cry aloud because of me!
9 Ki vezet engem az ostromlott városba, ki vezérel engem Edómig?
Who will bring me into the fortified city? Who will lead me unto Edom?
10 Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!
Hast not Thou, O God, cast us off? And Thou goest not forth, O God, with our hosts.
11 Adj nekünk segítséget a szorongató ellen; hisz hiábavaló embernek segedelme.
Give us help against the adversary; for vain is the help of man.
12 Istennel végzünk hatalmast és ő tiporja le szorongatóinkat.
Through God we shall do valiantly; for He it is that will tread down our adversaries.