< Zsoltárok 60 >
1 A karmesternek, Tanúság lilioma szerint. Dal Dávidtól, tanításra. Midőn háborúskodott Arám-Nakarájimmal és Arám-Czóbával; Jóáb pedig visszatért s megverte Edómot a Sós-völgyben, tizenkétezer embert. Isten, elvetettél minket, rést ütöttél bennünk, haragudtál: bárcsak helyreállítanál minket!
For the end, for them that shall yet be changed; for an inscription by David for instruction, when he [had] burnt Mesopotamia of Syria, and Syria Sobal, and Joab [had] returned and struck [in] the valley of salt twelve thousand. O God, you have rejected and destroyed us; you have been angry, yet have pitied us.
2 Megrendítotted a földet, szétrepesztetted, gyógyítsd meg töréseit, mert megingott.
You have shaken the earth, and troubled it; heal its breaches, for it has been shaken.
3 Láttattál népeddel keményet, itattad velünk a támolygás borát.
You have shown your people hard things: you has made us drink the wine of astonishment.
4 Adtál tisztelőidnek jelzászlót, hogy jeleskedjenek, az igazságnak miatta! Széla.
You have given a token to them that fear you, that they might flee from the bow. (Pause)
5 Azért hogy megszabadíttassanak kedveltjeid, segíts jobboddal és hallgass meg!
That your beloved ones may be delivered; save with your right hand, and hear me.
6 Isten beszélt szentségében: Hadd ujjongok, hadd osztom ki Sekhémet, és Szukkót völgyét hadd mérem fel.
God has spoken in his holiness; I will rejoice, and divide Sicima, and measure out the valley of tents.
7 Enyém Gilsád és enyém Menasse, Efraim pedig fejem erőssége, Jehúda törvénypálczám.
Galaad is mine, and Manasse is mine; and Ephraim is the strength of my head;
8 Móáb mosdó medenczém, Edómra vetem sarumat; felém, Peléset, riadozzál!
Judas is my king; Moab is the cauldron of my hope; over Idumea will I stretch out my shoe; the Philistines have been subjected to me.
9 Ki vezet engem az ostromlott városba, ki vezérel engem Edómig?
Who will lead me into the fortified city? who will guide me as far a Idumea?
10 Nemde te, oh Isten, elvetettél minket és nem vonulsz ki, Isten, hadainkkal!
Will not you, O God, who have cast us off? and will not you, O God, go forth with our forces?
11 Adj nekünk segítséget a szorongató ellen; hisz hiábavaló embernek segedelme.
Give us help from trouble: for vain is the deliverance of man.
12 Istennel végzünk hatalmast és ő tiporja le szorongatóinkat.
In God will we do valiantly; and he shall bring to nothing them that harass us.