Zsoltárok 6

1 Karmesternek, hárfajátékon a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, ne haragodban fenyíts engem, s ne hevedben büntess engem!

MAIiN, kom der kotin kaloke kin ia omui onion, o der kame kin ia omui onion lapala!

2 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert fonnyadt vagyok; gyógyíts engem, Örökkévaló, mert megrémültek csontjaim;

Main, kom kotin maki on ia, pwe nai me luet. Main, kom kotin kamau ia la, Main Ieowa, pwe ti kan me luetalar.

3 és lelkem megrémült nagyon – te pedig, Örökkévaló, meddig még?

Main, kom kotin jaupei don ia, dorela nen i. Kom kotin jauaja ia ni omui kalanan.

4 Fordulj felém, Örökkévaló, szabadítsd ki lelkemet, segíts meg szereteted kedvéért!

Main, kom kotin jaupei don ia, dorela nen i. Kom kotin jauaja ia ni omui kalanan!

5 Mert nincs a halálban emlékezés rólad; az alvilágban ki ad hálát neked? (Sheol h7585)

Pwe murin melar jolar me pan tamanda komui; o ij me pan kapina komui wajan mela? (Sheol h7585)

6 Elfáradtam sóhajtozásomban, áztatom minden éjjel ágyamat, könnyemmel elárasztom nyoszolyámat.

I pana kida ai janejan jan jautik lel manjan; i kawijoki jokela ai loj pil en maj ai.

7 Elsorvadt bosszúságomtól szemem, eltompult mind a szorongatóim miatt.

Mom ai juede kilar ai injenjued, o i malar, pweki kamakama jak pai me toto.

8 Távozzatok tőlem, ti jogtalanság cselekvői mind, mert hallotta az Örökkévaló sírásom hangját.

Komail aramaj morjued akan karoj kaiwei jan ia, pwe Ieowa kotin mani ai janejan.

9 Meghallgatta az Örökkévaló könyörgésemet, az Örökkévaló elfogadja imádságomat.

Ieowa kotin mani ai nidinid, o Ieowa kotin manier ai kapakap.

10 Szégyenkezzenek és rémüljenek meg mind az ellenségeim, hátráljanak meg, szégyenkezzenek egy pillanat alatt!

Ai imwintiti karoj pan namenokela o majakada melel, re pan tanwei o madan jarodi.