< Zsoltárok 6 >
1 Karmesternek, hárfajátékon a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, ne haragodban fenyíts engem, s ne hevedben büntess engem!
Ra Anumzamoka kasima vazizampintira kea onasuge, karimpa ahezampintira nazeri fatgoa osuo.
2 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert fonnyadt vagyok; gyógyíts engem, Örökkévaló, mert megrémültek csontjaim;
Ra Anumzamoka hankaveni'a omneanki kasunku hunantenka naza nehunka, zaferinanimo'a omne amanehianki naza huo.
3 és lelkem megrémült nagyon – te pedig, Örökkévaló, meddig még?
Ra Anumzamoka, nagu' namemo'a tusi kna navenesianki, inankna zupa naza hugahane?
4 Fordulj felém, Örökkévaló, szabadítsd ki lelkemet, segíts meg szereteted kedvéért!
Ra Anumzamoka rukrahe hunka naza nehunka, vagaore kavesizanka'agu nentahinka nagu'vazio.
5 Mert nincs a halálban emlékezés rólad; az alvilágban ki ad hálát neked? (Sheol )
Fri'za vahe'mo'za fri'nazafintira antahi'nogamizanki, iza zagamera huno fri vahe kumapintira kagri kagia husga hugahie? (Sheol )
6 Elfáradtam sóhajtozásomban, áztatom minden éjjel ágyamat, könnyemmel elárasztom nyoszolyámat.
Kragri'ma ruvavama huazamo nanankena segeno, maka kenagera navunumo'a tafeni'afina tiru nemaregeno, zavi'ma atoazamo'a pilonimo'a pasupanegie.
7 Elsorvadt bosszúságomtól szemem, eltompult mind a szorongatóim miatt.
Zavi'ma atoazamo navumo'a zoregeno, ha' vahe'nimo'zama hazazamo hige'na zavi'ma atoazamo navumofona hankave'a omane.
8 Távozzatok tőlem, ti jogtalanság cselekvői mind, mert hallotta az Örökkévaló sírásom hangját.
Ra Anumzamo'a zavi krafage'ni'a antahianki, kefo avu'ava'ma nehaza vahe'mota rukrahe huta natreta viho.
9 Meghallgatta az Örökkévaló könyörgésemet, az Örökkévaló elfogadja imádságomat.
Asunku hunantenogu'ma krafama huana Ra Anumzamo'a nentahino, nunamuma huana nentahie.
10 Szégyenkezzenek és rémüljenek meg mind az ellenségeim, hátráljanak meg, szégyenkezzenek egy pillanat alatt!
Ana maka ha' vahe'nimo'za tusi zamagaze nehanige'za antahintahi hakare nehu'za, havi zamagi e'neri'za, ame huno zamagaze nehina rukrahe hu'za vugahaze.