< Zsoltárok 6 >
1 Karmesternek, hárfajátékon a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, ne haragodban fenyíts engem, s ne hevedben büntess engem!
Al maestro del coro. Per strumenti a corda. Sull'ottava. Salmo. Di Davide. Signore, non punirmi nel tuo sdegno, non castigarmi nel tuo furore.
2 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert fonnyadt vagyok; gyógyíts engem, Örökkévaló, mert megrémültek csontjaim;
Pietà di me, Signore: vengo meno; risanami, Signore: tremano le mie ossa.
3 és lelkem megrémült nagyon – te pedig, Örökkévaló, meddig még?
L'anima mia è tutta sconvolta, ma tu, Signore, fino a quando...?
4 Fordulj felém, Örökkévaló, szabadítsd ki lelkemet, segíts meg szereteted kedvéért!
Volgiti, Signore, a liberarmi, salvami per la tua misericordia.
5 Mert nincs a halálban emlékezés rólad; az alvilágban ki ad hálát neked? (Sheol )
Nessuno tra i morti ti ricorda. Chi negli inferi canta le tue lodi? (Sheol )
6 Elfáradtam sóhajtozásomban, áztatom minden éjjel ágyamat, könnyemmel elárasztom nyoszolyámat.
Sono stremato dai lungi lamenti, ogni notte inondo di pianto il mio giaciglio, irroro di lacrime il mio letto.
7 Elsorvadt bosszúságomtól szemem, eltompult mind a szorongatóim miatt.
I miei occhi si consumano nel dolore, invecchio fra tanti miei oppressori.
8 Távozzatok tőlem, ti jogtalanság cselekvői mind, mert hallotta az Örökkévaló sírásom hangját.
Via da me voi tutti che fate il male, il Signore ascolta la voce del mio pianto.
9 Meghallgatta az Örökkévaló könyörgésemet, az Örökkévaló elfogadja imádságomat.
Il Signore ascolta la mia supplica, il Signore accoglie la mia preghiera.
10 Szégyenkezzenek és rémüljenek meg mind az ellenségeim, hátráljanak meg, szégyenkezzenek egy pillanat alatt!
Arrossiscano e tremino i miei nemici, confusi, indietreggino all'istante.