< Zsoltárok 6 >
1 Karmesternek, hárfajátékon a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, ne haragodban fenyíts engem, s ne hevedben büntess engem!
O LORD, rebuke me not in your anger, neither chasten me in your hot displeasure.
2 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert fonnyadt vagyok; gyógyíts engem, Örökkévaló, mert megrémültek csontjaim;
Have mercy on me, O LORD; for I am weak: O LORD, heal me; for my bones are vexed.
3 és lelkem megrémült nagyon – te pedig, Örökkévaló, meddig még?
My soul is also sore vexed: but you, O LORD, how long?
4 Fordulj felém, Örökkévaló, szabadítsd ki lelkemet, segíts meg szereteted kedvéért!
Return, O LORD, deliver my soul: oh save me for your mercies’ sake.
5 Mert nincs a halálban emlékezés rólad; az alvilágban ki ad hálát neked? (Sheol )
For in death there is no remembrance of you: in the grave who shall give you thanks? (Sheol )
6 Elfáradtam sóhajtozásomban, áztatom minden éjjel ágyamat, könnyemmel elárasztom nyoszolyámat.
I am weary with my groaning; all the night make I my bed to swim; I water my couch with my tears.
7 Elsorvadt bosszúságomtól szemem, eltompult mind a szorongatóim miatt.
My eye is consumed because of grief; it waxes old because of all my enemies.
8 Távozzatok tőlem, ti jogtalanság cselekvői mind, mert hallotta az Örökkévaló sírásom hangját.
Depart from me, all you workers of iniquity; for the LORD has heard the voice of my weeping.
9 Meghallgatta az Örökkévaló könyörgésemet, az Örökkévaló elfogadja imádságomat.
The LORD has heard my supplication; the LORD will receive my prayer.
10 Szégyenkezzenek és rémüljenek meg mind az ellenségeim, hátráljanak meg, szégyenkezzenek egy pillanat alatt!
Let all my enemies be ashamed and sore vexed: let them return and be ashamed suddenly.