< Zsoltárok 6 >
1 Karmesternek, hárfajátékon a nyolczasra. Zsoltár Dávidtól. Örökkévaló, ne haragodban fenyíts engem, s ne hevedben büntess engem!
Rhotoeng aka mawt ham a lung rhet dongkah David Tingtoenglung Aw BOEIPA, na thintoek neh nan tluung pawt tih, na kosi neh kai nan toel moenih.
2 Kegyelmezz nekem, Örökkévaló, mert fonnyadt vagyok; gyógyíts engem, Örökkévaló, mert megrémültek csontjaim;
Aw BOEIPA, Kai ka thana sut dongah kai n'rhen mai. Ka rhuh a hlinghlawk dongah kai n'hoeih sak lah BOEIPA.
3 és lelkem megrémült nagyon – te pedig, Örökkévaló, meddig még?
Te dongah ka hinglu loh mat let coeng. Tedae BOEIPA nang me hil nim na koe ve?
4 Fordulj felém, Örökkévaló, szabadítsd ki lelkemet, segíts meg szereteted kedvéért!
Aw BOEIPA, ha mael laeh. Ka hinglu he pumcum sak lamtah, na sitlohnah neh kai he n'khang lah.
5 Mert nincs a halálban emlékezés rólad; az alvilágban ki ad hálát neked? (Sheol )
Dueknah khuiah nang aka poek te a om moenih. Nang te saelkhui lamkah ulong n'uem eh? (Sheol )
6 Elfáradtam sóhajtozásomban, áztatom minden éjjel ágyamat, könnyemmel elárasztom nyoszolyámat.
Ka hueinah nen khaw ka kohnue coeng tih, khoyin takuem ka baiphaih dongah puet ka yoka. Te dongahka mikphi neh ka soengca ka sulpuem sak.
7 Elsorvadt bosszúságomtól szemem, eltompult mind a szorongatóim miatt.
Ka mik khaw konoinah neh hmaang tih ka puencak cungkuem dongah ka haimo coeng.
8 Távozzatok tőlem, ti jogtalanság cselekvői mind, mert hallotta az Örökkévaló sírásom hangját.
Ka rhah ol he BOEIPA loh a yaak coeng dongah boethae aka saii boeih kai taeng lamkah nong uh laeh.
9 Meghallgatta az Örökkévaló könyörgésemet, az Örökkévaló elfogadja imádságomat.
BOEIPA loh ka lungmacil a yaak tih, BOEIPA loh ka thangthuinah a doe.
10 Szégyenkezzenek és rémüljenek meg mind az ellenségeim, hátráljanak meg, szégyenkezzenek egy pillanat alatt!
Ka thunkha boeih loh yak uh saeh lamtah darhek let uh saeh. Mikhaptok ah mael uh saeh lamtah yak uh saeh.