Zsoltárok 59
1 A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Mikor Sául oda küldött és őrizték a házát, hogy megöljék. Ments meg engem ellenségeimtől, Istenem, támadóimtól ótalmazz engem!
Kathutkung: Devit, Sawl ni a patoun e naw ni Devit thei hanelah im a ring awh navah sak e la Oe ka Cathut, ka taran kut dawk hoi na rungngang haw. Na ka tarannaw koehoi na hlout sak haw.
2 Ments meg a jogtalanságot cselekvőktől, és a vérontás embereitől segíts meg!
Ka payonnaw koehoi na rungngang haw. Tami kathetnaw kut dawk hoi na rungngang haw.
3 Mert íme lestek lelkemre, összesereglenek ellenem erősek; se bűntettem, se vétkem nincsen, oh Örökkévaló!
Ahnimouh ni thei hanelah na pawp awh. Athakaawmnaw teh, kai taranlahoi a kamkhueng awh. Oe BAWIPA, ka yonnae hoi kâtapoenae dawk nahoeh.
4 Bűnöm nélkül sürögnek és készülődnek; serkenj elibém és lásd!
Ka payon hoeh e dawk hoi a yawng awh teh, a kâcai awh. Thaw nateh, khenhaw! na kabawm haw.
5 És te, oh Örökkévaló, Isten, seregek ura, Izraél Istene, ébredj, megbüntetni mind a nemzeteket, ne kegyelmezz mind a jogtalan hűtelenkedőknek! Széla.
Hatdawkvah, oe ransahu BAWIPA Cathut, Isarel Cathut, miphun pueng rek hanlah thaw haw, kâtapoe e tamikathoutnaw hah pahren hanh. (Selah)
6 Estére visszatérnek, mordúlnak, mint az eb, s körüljárják a várost.
Tangmin vah a ban awh teh, khopui a lawngven awh teh, ui patetlah a rauk awh.
7 Íme, szót bugyogtatnak szájukkal, kardok az ajkaikon, mert ki hallja!
Ahnimouh teh, dudamnae lawk a dei awh teh, ahnimae pahni dawk tahloi ao teh, apinimouh a thai han aw ati awh.
8 Te pedig, Örökkévaló, nevetsz, rajtuk, gúnyolódol mind a nemzeteken.
Hatei, oe BAWIPA, ahnimouh teh na panuikhai han. Miphun pueng teh nang hanlah panui ka tho e lah ao awh.
9 Erőm! Te rád hadd várok, mert Isten a mentsváram.
Oe nang, a tha kaawm e, pou na ring han. Bangkongtetpawiteh, Cathut teh kânguenae doeh.
10 Szeretetem Istene elémbe jön, Isten néznem engedi meglesőimet.
Lungmakung Cathut ni, na dawn han. Cathut ni ka tarannaw lathueng, ka ngainae a pha sak e hah na hmu sak han.
11 Ne öld meg őket, nehogy elfelejtse népem, bujdostasd őket hatalmaddal, és döntsd le őket, oh paizsunk, Uram.
Ahnimouh teh thet hanh. Hoehpawiteh, ka taminaw ni a pahnim payon awh han doeh. Oe BAWIPA, kaie bahling, na thaonae hoi kapek nateh, koung rahnoum sak haw.
12 Szájuk vétke, ajkuk szava által fogassanak meg gőgjükben, az esküdözés miatt és hazudozás miatt, melyeket mondogatnak.
Bangkongtetpawiteh, a pahni dawk hoi a tâco sak e dei payonnae lawk kecu dawkvah, a kâoupnae dawk kâman awh naseh. Thoebonae hoi laithoe a dei awh.
13 Semmísítsd meg hévvel, semmisítsd, hogy ne legyenek; és megtudják, hogy Isten uralkodik Jákóbon a föld végeig. Széla.
Lungkhuek laihoi kahmat sak haw. Hahoi Cathut ni Jakop lathueng vah, lawk a ceng tie hah talai poutnae koe totouh panuek awh naseh.
14 S visszatérnek estére, mordúlnak mint az eb, s hörüljárják a vá. rost.
Tangmin lah ban awh naseh. Ui patetlah rauk laihoi khopui hah lawngven awh naseh.
15 Ők bujdosnak eledel után, ha nem laknak jól, úgy kell meghálniok.
Ca hane rawca a tawng awh teh, a von a paha hoehroukrak a rauk awh.
16 Én pedig énekelem erődet, és újjongok reggelre szereteteden; mert mentsvárul voltál nekem s menedékem, a mely napon megszorultam.
Hatei, na thaonae hah la hoi ka sak han. Amom vah na lungmanae hah, kacaipounglah la hoi ka sak han. Bangkongtetpawiteh, nang teh ka kânguenae hoi lungpout navah, ka yawngnae lah na o.
17 Erőm, rólad hadd zengek mert Isten az én mentsváram, szeretetem Istene.
Oe ka thaonae, nang koe pholennae la ka sak han. Bangkongtetpawiteh, Cathut teh ka kânguenae lah ao teh, lungmakung Cathut lah ao.
