< Zsoltárok 57 >

1 A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Midőn Sául elől a barlangba szökött. Kegyelmezz nekem, Isten, kegyelmezz nekem, mert benned menedéket keresett a lelkem, és szárnyaid árnyékába menekülök, míg el nem vonul a veszedelem.
Mictam di Davide, intorno a ciò ch'egli se ne fuggì nella spelonca, d'innanzi a Saulle; [dato] al Capo de' Musici, [sopra] Al-tashet ABBI pietà di me, o Dio; abbi pietà di me; Perciocchè l'anima mia si confida in te, Ed io ho la mia speranza nell'ombra delle tue ale, Finchè sieno passate le calamità.
2 Felkiáltok Istenhez, a legfelsőhöz, Istenhez, ki végez felőlem.
Io griderò all'Iddio altissimo; A Dio che dà compimento a' fatti miei.
3 Lenyúl az égből és megsegít – káromolt a reám lihegő, Széla – küldi Isten az ő szeretetét és igazságát.
Egli manderà dal cielo a salvarmi; Egli renderà confuso colui ch'è dietro a me a gola aperta. (Sela) Iddio manderà la sua benignità, e la sua verità.
4 Lelkem oroszlánok közt van, feküdnöm kell lángolók közt; emberfiak ők, kiknek fogai dárda és nyilak, és nyelvök éles kard.
L'anima mia [è] in mezzo a' leoni; Io giaccio [fra] uomini incendiari, I cui denti [son] lance, e saette, E la cui lingua [è] spada acuta.
5 Emelkedjél az egek fölé, Isten, az egész föld fölé dicsőségeddel!
Innalzati, o Dio, sopra i cieli; [Innalzisi] la tua gloria sopra tutta la terra.
6 Hálót készítottek lábaimnak, legörnyesztették lelkemet; vermet ástak előttem beléje estek. Széla.
Essi avevano apparecchiata una rete a' miei passi, [Già] tiravano a basso l'anima mia; Avevano cavata una fossa davanti a me; [Ma] essi vi sono caduti dentro. (Sela)
7 Szilárd a szívem, oh Isten, szilárd a szívem, hadd énekelek, hadd zengek!
Il mio cuore è disposto, o Dio; il mio cuore è disposto; Io canterò, e salmeggerò.
8 Ébredj, méltóságom; ébredj lant és hárfa! Hadd ébresztem a hajnalt!
Gloria mia, destati; destati, saltero, e cetera; Io mi risveglierò all'alba.
9 Magasztallak téged népek közt, Uram, zengek neked a nemzetek közt.
Io ti celebrerò, o Signore, fra i popoli; Io ti salmeggerò fra le nazioni;
10 Mert nagy az egekig szereteted és a felhőkig igazságod.
Perciocchè la tua benignità [è] grande infino al cielo, E la tua verità infino alle nuvole.
11 Emelkedjél az egek fölé, oh Isten; az egész föld fölé dicsőségeddel.
Innalzati, o Dio, sopra i cieli; [Innalzisi] la tua gloria sopra tutta la terra.

< Zsoltárok 57 >