Zsoltárok 57
1 A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Midőn Sául elől a barlangba szökött. Kegyelmezz nekem, Isten, kegyelmezz nekem, mert benned menedéket keresett a lelkem, és szárnyaid árnyékába menekülök, míg el nem vonul a veszedelem.
Dem Musikmeister, nach (der Singweise = Melodie) »Vertilge nicht«; ein Lied Davids, als er vor Saul in die Höhle floh. Erbarme dich meiner, o Gott, erbarme dich meiner!
2 Felkiáltok Istenhez, a legfelsőhöz, Istenhez, ki végez felőlem.
Ich rufe zu Gott, dem Höchsten, zum Allherrn, der meine Sache hinausführt.
3 Lenyúl az égből és megsegít – káromolt a reám lihegő, Széla – küldi Isten az ő szeretetét és igazságát.
Er sendet vom Himmel und hilft mir, da der gierige Verfolger mich geschmäht hat! (SELA) Es sendet Gott seine Gnade und Treue!
4 Lelkem oroszlánok közt van, feküdnöm kell lángolók közt; emberfiak ők, kiknek fogai dárda és nyilak, és nyelvök éles kard.
Mit meinem Leben liege ich mitten unter Löwen, inmitten haßerfüllter Feinde, unter Menschen, deren Zähne Speere und Pfeile und deren Zunge ein scharfes Schwert ist.
5 Emelkedjél az egek fölé, Isten, az egész föld fölé dicsőségeddel!
Erhebe dich über den Himmel hinaus, o Gott, über die ganze Erde (verbreite sich) deine Herrlichkeit!
6 Hálót készítottek lábaimnak, legörnyesztették lelkemet; vermet ástak előttem beléje estek. Széla.
Sie haben meinen Füßen ein Netz gestellt: meine Seele ist gebeugt; eine Grube haben sie vor mir gegraben: sie selbst sind mitten hineingestürzt. (SELA)
7 Szilárd a szívem, oh Isten, szilárd a szívem, hadd énekelek, hadd zengek!
Mein Herz ist getrost, o Gott, mein Herz ist getrost; singen will ich und spielen!
8 Ébredj, méltóságom; ébredj lant és hárfa! Hadd ébresztem a hajnalt!
Wach auf, meine Seele, wacht auf, Harfe und Zither: ich will das Morgenrot wecken!
9 Magasztallak téged népek közt, Uram, zengek neked a nemzetek közt.
Ich will dich preisen unter den Völkern, Allherr, ich will dir lobsingen unter den Völkerschaften!
10 Mert nagy az egekig szereteted és a felhőkig igazságod.
Denn groß bis zum Himmel ist deine Gnade, und bis an die Wolken geht deine Treue.
11 Emelkedjél az egek fölé, oh Isten; az egész föld fölé dicsőségeddel.
Erhebe dich über den Himmel hinaus, o Gott, über die ganze Erde (verbreite sich) deine Herrlichkeit!
