Zsoltárok 57
1 A karmesternek. Ne ronts szerint. Dávidtól dal. Midőn Sául elől a barlangba szökött. Kegyelmezz nekem, Isten, kegyelmezz nekem, mert benned menedéket keresett a lelkem, és szárnyaid árnyékába menekülök, míg el nem vonul a veszedelem.
大卫逃避扫罗，藏在洞里。那时，他作这金诗，交与伶长。调用休要毁坏。 神啊，求你怜悯我，怜悯我！ 因为我的心投靠你。 我要投靠在你翅膀的荫下， 等到灾害过去。
2 Felkiáltok Istenhez, a legfelsőhöz, Istenhez, ki végez felőlem.
我要求告至高的 神， 就是为我成全诸事的 神。
3 Lenyúl az égből és megsegít – káromolt a reám lihegő, Széla – küldi Isten az ő szeretetét és igazságát.
那要吞我的人辱骂我的时候， 神从天上必施恩救我， 也必向我发出慈爱和诚实。
4 Lelkem oroszlánok közt van, feküdnöm kell lángolók közt; emberfiak ők, kiknek fogai dárda és nyilak, és nyelvök éles kard.
我的性命在狮子中间； 我躺卧在性如烈火的世人当中。 他们的牙齿是枪、箭； 他们的舌头是快刀。
5 Emelkedjél az egek fölé, Isten, az egész föld fölé dicsőségeddel!
神啊，愿你崇高过于诸天！ 愿你的荣耀高过全地！
6 Hálót készítottek lábaimnak, legörnyesztették lelkemet; vermet ástak előttem beléje estek. Széla.
他们为我的脚设下网罗，压制我的心； 他们在我面前挖了坑，自己反掉在其中。 (细拉)
7 Szilárd a szívem, oh Isten, szilárd a szívem, hadd énekelek, hadd zengek!
神啊，我心坚定，我心坚定； 我要唱诗，我要歌颂！
8 Ébredj, méltóságom; ébredj lant és hárfa! Hadd ébresztem a hajnalt!
我的灵啊，你当醒起！ 琴瑟啊，你们当醒起！ 我自己要极早醒起！
9 Magasztallak téged népek közt, Uram, zengek neked a nemzetek közt.
主啊，我要在万民中称谢你， 在列邦中歌颂你！
10 Mert nagy az egekig szereteted és a felhőkig igazságod.
因为，你的慈爱高及诸天； 你的诚实达到穹苍。
11 Emelkedjél az egek fölé, oh Isten; az egész föld fölé dicsőségeddel.
神啊，愿你崇高过于诸天！ 愿你的荣耀高过全地！
