Zsoltárok 56

1 A karmesternek. Távoli néma galamb szerint. Dávidtól dal. Midőn elfogták őt a filiszteusok Gátban. Kegyelmezz nekem, Isten, mert lihegett rám ember, egész nap szorít engem harczoló.

För sångmästaren, efter "Den stumma duvan i fjärran"; en sång av David, når filistéerna grepo honom i Gat. Var mig nådig, o Gud, ty människor stå mig efter livet; beständigt tränga mig stridsmän.

2 Lihegtek meglesőim egész nap, mert sokan küzdenek ellenem nagyfennen.

Mina förföljare stå mig beständigt efter livet; ja, de äro många, som i högmod strida mot mig.

3 A mely napon félnem kell, én te benned bízom.

Men när fruktan kommer över mig, sätter jag min förtröstan på dig.

4 Isten által dicsérhetem igéjét, Istenben bízom, nem félek: mit tehet halandó nekem?

Med Guds hjälp skall jag få prisa hans ord, på Gud förtröstar jag och skall icke frukta; vad kan det som är kött göra mig?

5 Egész nap bántják dolgaimat, ellenem vannak mind az ő gondolataik, rosszra.

Beständigt förbittra de livet för mig, alla deras tankar gå ut på att skada mig.

6 Összesereglenek, kémlelnek, sarkaimat lesik ők, a midőn lelkemre törtek.

De rota sig samman, de lägga försåt, de vakta på mina steg, ty de stå efter mitt liv.

7 Jogtalanságért szabadulásuk legyen? Haragban döntsd le a népeket, Isten!

Skulle de räddas med all sin ondska? Nej, slå ned folken, Gud, i din vrede.

8 Bujdosásomat te megszámláltad, tedd könnyemet tömlődbe! Nemde könyvedben vannak!

Du har räknat min flykts dagar. Samla mina tårar i din lägel; de stå ju i din bok.

9 Akkor hátra fordulnak ellenségeim. a mely napon felkiáltok; ezt tudom: hogy Isten mellettem van.

Så måste då mina fiender vika tillbaka på den dag då jag ropar; det vet jag, att Gud står mig bi.

10 Isten által dicsérhetem az igét, az Örökkévaló által dicsérhetem az igét! -

Med Guds hjälp skall jag få prisa hans ord; med HERRENS hjälp skall jag få prisa hans ord.

11 Istenben bizom, nem félek mit tehet ember nekem?

På Gud förtröstar jag och skall icke frukta; vad kunna människor göra mig?

12 Rajtam, oh Isten, fogadalmaid, hálaáldozatokat fizetek neked;

Jag har löften att infria till dig, o Gud; jag vill betala dig lovoffer.

13 mert megmentetted lelkemet a haláltól, nemde lábaimat is a taszítástól, hogy járhassak Isten előtt az élet világosságában.

Ty du har räddat min själ från döden, ja, mina fötter ifrån fall, så att jag kan vandra inför Gud i de levandes ljus.