< Zsoltárok 56 >

1 A karmesternek. Távoli néma galamb szerint. Dávidtól dal. Midőn elfogták őt a filiszteusok Gátban. Kegyelmezz nekem, Isten, mert lihegett rám ember, egész nap szorít engem harczoló.
To the Overseer. — 'On the Dumb Dove far off.' — A secret treasure of David, in the Philistines' taking hold of him in Gath. Favour me, O God, for man swallowed me up, All the day fighting he oppresseth me,
2 Lihegtek meglesőim egész nap, mert sokan küzdenek ellenem nagyfennen.
Mine enemies have swallowed up all the day, For many [are] fighting against me, O most High,
3 A mely napon félnem kell, én te benned bízom.
The day I am afraid I am confident toward Thee.
4 Isten által dicsérhetem igéjét, Istenben bízom, nem félek: mit tehet halandó nekem?
In God I praise His word, in God I have trusted, I fear not what flesh doth to me.
5 Egész nap bántják dolgaimat, ellenem vannak mind az ő gondolataik, rosszra.
All the day they wrest my words, Concerning me all their thoughts [are] for evil,
6 Összesereglenek, kémlelnek, sarkaimat lesik ők, a midőn lelkemre törtek.
They assemble, they hide, they watch my heels, When they have expected my soul.
7 Jogtalanságért szabadulásuk legyen? Haragban döntsd le a népeket, Isten!
By iniquity they escape, In anger the peoples put down, O God.
8 Bujdosásomat te megszámláltad, tedd könnyemet tömlődbe! Nemde könyvedben vannak!
My wandering Thou hast counted, Thou — place Thou my tear in Thy bottle, Are they not in Thy book?
9 Akkor hátra fordulnak ellenségeim. a mely napon felkiáltok; ezt tudom: hogy Isten mellettem van.
Then turn back do mine enemies in the day I call. This I have known, that God [is] for me.
10 Isten által dicsérhetem az igét, az Örökkévaló által dicsérhetem az igét! -
In God I praise the word, In Jehovah I praise the word.
11 Istenben bizom, nem félek mit tehet ember nekem?
In God I trusted, I fear not what man doth to me,
12 Rajtam, oh Isten, fogadalmaid, hálaáldozatokat fizetek neked;
On me, O God, [are] Thy vows, I repay thank-offerings to Thee.
13 mert megmentetted lelkemet a haláltól, nemde lábaimat is a taszítástól, hogy járhassak Isten előtt az élet világosságában.
For Thou hast delivered my soul from death, Dost Thou not my feet from falling? To walk habitually before God in the light of the living!

< Zsoltárok 56 >