< Zsoltárok 55 >
1 A karmesternek, hárfajátékon. Oktató dal Dávidtól. Figyelj, oh Isten, imámra, ne húzódj el könyörgésemtől!
Al maestro de coro. Para instrumentos de cuerda. Maskil de David. Escucha oh Dios, mi oración, y no te escondas de mi súplica.
2 Figyelmezz rám és hallgass meg engem, erőlködöm panaszomban és nyögök:
Atiéndeme, inclina tu oído. Vago gimiendo y sobresaltado [y estoy turbado]
3 az ellenség szavától, a gonosznak szorítása miatt; mert jogtalanságot zúdítanak reám, és haraggal gyűlölnek engem.
ante las amenazas del enemigo y la opresión del inicuo; se acumulan calamidades sobre mí y me asaltan con furor.
4 Szívem reszket én bennem, s halálos ijedelmek estek reám;
El corazón tiembla en mi pecho, y me acometen mortales angustias.
5 félelem és remegés jön belém, s elborít a borzadály.
El temor y el terror me invaden, y me envuelve el espanto.
6 Mondtam: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak, repülnék és megpihennék;
Y exclamo: “¡Oh si tuviera yo alas como la paloma para volar en busca de reposo!”
7 íme, messze elbujdosnék, megszállnék a pusztában! Széla.
Me iría bien lejos a morar en el desierto.
8 Oda sietnék, a hol menedékem van rohanó szél elől, vikar elől.
Me escaparía al instante del torbellino y de la tempestad.
9 Rontsd meg, Uram, oszlasd meg nyelvüket, mert erőszakot és viszályt láttam a városban:
Piérdelos, Señor; divide sus lenguas, pues en la ciudad veo la violencia y la discordia
10 Nappal és éjjel körüljárják azt falain; jogtalanság és baj van ő benne.
rondar día y noche sobre sus muros; y en su interior hay opresión y ruina.
11 Veszedelem van ő benne s nem mozdul el piaczáról elnyomás és csalárdság.
La insidia impera en medio de ella, y de sus plazas no se apartan la injuria y el engaño.
12 Mert nem ellenség gyaláz engem, azt elviselném, nem gyűlölőm fenhéjázott ellenem, ő előle elrejtőzném;
Si me insultara un enemigo, lo soportaría; si el que me odia se hubiese levantado contra mí, me escondería de él simplemente.
13 hanem te magamféle ember, társam és meghittem,
Pero eres tú, mi compañero, mi amigo y mi confidente,
14 a kivel együtt édesen tanakodtunk, Isten házába jártunk a sokadalom közt.
con quien vivía yo en dulce intimidad, y subíamos en alegre consorcio a la casa de Dios.
15 Rontson rájuk a lialál, szálljanak le az alvilágba elevenen; mert gonoszságok vannak lakukban, belsejükben. (Sheol )
Sorpréndalos la muerte; vivos aún desciendan al sepulcro, porque la maldad reina en sus moradas [y en ellos mismos]. (Sheol )
16 Én az Istenhez kiáltok fel, és az Örökkévaló megsegít engem.
Mas yo clamaré a Dios, y Yahvé me salvará.
17 Este és reggel és délben panaszkodom és nyögök, és ő hallotta szavamat;
Me lamentaré y lloraré a la tarde, a la mañana, a mediodía, y Él oirá mi voz.
18 kiváltotta békében lelkemet, az ellenem viselt harczból, mert sokan voltak ellenem.
Me sacará sano y salvo de los asaltos, aunque son muchos contra mí.
19 Meghallja Isten és lealázza őket, az ősidőben trónoló — Szelá – kik számára nincsen változás és nem félték Istent.
Me escuchará Dios y los humillará Él, que es eternamente. Porque no hay modo de convertirlos, y no temen a Dios.
20 Kinyújtotta kezeit meghittjeire, megszentségtelenítette szövetségét.
Cada cual levanta su mano contra el amigo, y violan la fe jurada.
21 Simább a vajnál szája, de harc a szíve; lágyabbak szavai az olajnál, de azok kirántott kardok.
Más blando que manteca es su rostro, pero su corazón es feroz; sus palabras, más untuosas que el aceite, son espadas desnudas.
22 Vesd az Örökkévalóra terhedet, ő majd eltart téged; nem engedi soha tántorogni az igazat!
Deja tu cuidado a cargo de Yahvé, y Él te sostendrá. Nunca permitirá que el justo caiga;
23 Te pedig, Isten, leszállítod őket a verem gödrébe; vérontás és csalárdság emberei napjaik felét sem érik el, de én bízom benned.
mas a ellos, oh Dios, los harás descender a la fosa. No llegarán a la mitad de sus días esos hombres sanguinarios y fraudulentos. Yo, empero, pongo en Ti mi confianza, oh Señor.