Zsoltárok 55
1 A karmesternek, hárfajátékon. Oktató dal Dávidtól. Figyelj, oh Isten, imámra, ne húzódj el könyörgésemtől!
“To the chief musician on Neginoth, a Maskil of David.” Give ear, O God, to my prayer, and hide not thyself from my supplication.
2 Figyelmezz rám és hallgass meg engem, erőlködöm panaszomban és nyögök:
Listen unto me, and answer me: I mourn in my grief, and moan;
3 az ellenség szavától, a gonosznak szorítása miatt; mert jogtalanságot zúdítanak reám, és haraggal gyűlölnek engem.
Because of the voice of the enemy, because of the oppression of the wicked; for they cast wrong upon me, and in wrath they attack me.
4 Szívem reszket én bennem, s halálos ijedelmek estek reám;
My heart is sorely pained within me, and the terrors of death are fallen upon me.
5 félelem és remegés jön belém, s elborít a borzadály.
Fearfulness and trembling are come upon me, and shuddering hath covered me.
6 Mondtam: Vajha szárnyam volna, mint a galambnak, repülnék és megpihennék;
And I said, Oh that some one would give me wings like a dove! I would fly away and dwell [quietly].
7 íme, messze elbujdosnék, megszállnék a pusztában! Széla.
Lo, I would flee far away, I would spend my night in the wilderness. (Selah)
8 Oda sietnék, a hol menedékem van rohanó szél elől, vikar elől.
I would prepare hastily a refuge for me from the sweeping wind [and] from storm.
9 Rontsd meg, Uram, oszlasd meg nyelvüket, mert erőszakot és viszályt láttam a városban:
Destroy, O Lord, divide their tongue; for I have seen violence and strife in the city;
10 Nappal és éjjel körüljárják azt falain; jogtalanság és baj van ő benne.
Day and night do these encompass it upon her walls: and wrong and trouble are in her midst.
11 Veszedelem van ő benne s nem mozdul el piaczáról elnyomás és csalárdság.
Mischief is in her midst: guile and deceit depart not from her streets.
12 Mert nem ellenség gyaláz engem, azt elviselném, nem gyűlölőm fenhéjázott ellenem, ő előle elrejtőzném;
For it is not an enemy that reproached me; then I could bear it: not he that hateth me hath magnified himself against me; then I would have hidden myself from him;
13 hanem te magamféle ember, társam és meghittem,
But it is thou, a man my equal, my guide, and my acquaintance;
14 a kivel együtt édesen tanakodtunk, Isten házába jártunk a sokadalom közt.
So that we took sweet secret counsel together, and walked unto the house of God in tumultuous company.
15 Rontson rájuk a lialál, szálljanak le az alvilágba elevenen; mert gonoszságok vannak lakukban, belsejükben. (Sheol h7585)
Let him dispense death over them; let them go down alive into the nether world; for evil is in their dwelling, in the midst of them. (Sheol h7585)
16 Én az Istenhez kiáltok fel, és az Örökkévaló megsegít engem.
I, however, will call on God: and the Lord will save me.
17 Este és reggel és délben panaszkodom és nyögök, és ő hallotta szavamat;
At evening and morning and noon will I make my complaint and moan: and he heareth my voice.—
18 kiváltotta békében lelkemet, az ellenem viselt harczból, mert sokan voltak ellenem.
He delivereth my soul in peace from the battle against me; for in multitudes are they [contending] with me.
19 Meghallja Isten és lealázza őket, az ősidőben trónoló — Szelá – kik számára nincsen változás és nem félték Istent.
God will hear, and humble them—yea, he that sitteth enthroned from the oldest time Selah—those who dread no changes, and fear not God.
20 Kinyújtotta kezeit meghittjeire, megszentségtelenítette szövetségét.
He stretcheth out his hands against those at peace with him: he violateth his covenant.
21 Simább a vajnál szája, de harc a szíve; lágyabbak szavai az olajnál, de azok kirántott kardok.
The creamy words of his mouth are smooth, yet there is war [in] his heart; his words are softer than oil, yet are they drawn swords.
22 Vesd az Örökkévalóra terhedet, ő majd eltart téged; nem engedi soha tántorogni az igazat!
Cast thy burden upon the Lord, and he will sustain thee: he will never suffer the righteous to be moved.
23 Te pedig, Isten, leszállítod őket a verem gödrébe; vérontás és csalárdság emberei napjaik felét sem érik el, de én bízom benned.
But thou, O God, thou wilt bring them down into the pit of destruction: let not the men of blood and deceit live out half their days; but I will indeed trust in thee.
