< Zsoltárok 54 >

1 A karmesternek, hárfajátékon. Oktató dal Dávidtól. Mikor eljöttek a Zífbeliek es mondták Sáulnak: Nemde Dávid nálunk rejtőzködik. Isten, neveddel segíts engem s hatalmaddal szerezz nekem jogot!
Neghmichilerning béshigha tapshurulup, tarliq sazlar bilen oqulsun dep, Dawut yazghan «Masqil» (Zif shehiridikiler Saul padishahning yénigha bérip: «Dawut bizning mushu yurtimizgha möküwalghan, sili bilmemdila?» dep ayghaqchiliq qilghandin kéyin yézilghan): I Xuda, Öz naming bilen méni qutquzghaysen; Zor qudriting bilen dewayimni sorighaysen.
2 Isten, halljad imámat, figyelj szájam beszédeire!
I Xuda, duayimni anglighaysen; Aghzimdiki sözlerge qulaq salghaysen.
3 Mert idegenek támadtak ellenem és erőszakosak törtek lelkemre; nem tartották Istent maguk előtt. Széla.
Chünki yat ademler manga hujum qilishqa ornidin turdi; Zomigerler méning jénimni owlimaqta; Ular Xudani nezirige héch ilmaydu. (Sélah)
4 Íme Isten segítőm nekem, az Úr az, ki lelkem támogatója.
Qara, Xuda manga yardem qilghuchidur; Reb jénimni yöleydighanlar arisididur. (Sélah)
5 Viszonozza a rosszat meglesőimnek igazságodért semmisítsd meg őket.
U düshmenlirimning yamanliqini özige qayturidu; [I Xuda], Öz heqiqiting bilen ularni üzüp tashlighaysen.
6 Készséggel hadd áldozok neked, magasztalom nevedet, Örökkévaló, mert jóságos;
Men Sanga xalis qurbanliqlar sunimen; Namingni medhiyeleymen, i Perwerdigar; Shundaq qilish eladur.
7 mert minden szoron-gatásból megmentett engem, és ellenségeimet nézte szemem.
Chünki U méni barliq bala-qazalardin qutquzdi; Düshmenlirimning meghlubiyitini öz közum bilen kördüm.

< Zsoltárok 54 >