< Zsoltárok 54 >
1 A karmesternek, hárfajátékon. Oktató dal Dávidtól. Mikor eljöttek a Zífbeliek es mondták Sáulnak: Nemde Dávid nálunk rejtőzködik. Isten, neveddel segíts engem s hatalmaddal szerezz nekem jogot!
MAIN Kot, kom kotin jauaj a ia ki mar omui, o kotin kajanjaleda ai pun ki omui manaman.
2 Isten, halljad imámat, figyelj szájam beszédeire!
Main Kot, kom kotin ereki ai kapakap, o kotin mani lokaia en au i.
3 Mert idegenek támadtak ellenem és erőszakosak törtek lelkemre; nem tartották Istent maguk előtt. Széla.
Pwe men wai kai palian ia, o me weit akan majamajan maur i, o re jota weweid mon Kot.
4 Íme Isten segítőm nekem, az Úr az, ki lelkem támogatója.
Kilan, Kot jauaj pa i, leowa kin kolekol nen i.
5 Viszonozza a rosszat meglesőimnek igazságodért semmisítsd meg őket.
A pan kotin depuk on ai imwintiti kan ar me jued. Kom kotin kawe ir ala ki omui melel.
6 Készséggel hadd áldozok neked, magasztalom nevedet, Örökkévaló, mert jóságos;
I ap pan wiai on komui mairon kaperen, o kapina mar omui, pwe a me mau.
7 mert minden szoron-gatásból megmentett engem, és ellenségeimet nézte szemem.
Pwe a kotin dore ia la jan nan ai apwal akan karoj, o maj ai peren kidar ai imwintiti kan.