Zsoltárok 52
1 A karmesternek. Oktató dal Dávidtól. Mikor eljött az edómi Dóég s jelentette Sáulnak, és mondta neki: Dávid bement Achímélek házába. Mit dicsekszel a rosszasággal, vitéz te? Isten szeretete egész nap tart.
Au maître-chantre. — Hymne de David, lorsque Doëg, l'Édomite, vint avertir Saül, et lui dit: «David est entré dans la maison d'Ahimélec.» Pourquoi te glorifies-tu de ta méchanceté, homme puissant? La bonté de Dieu dure éternellement.
2 Veszedelmet gondol ki a nyelved, akár köszörült borotva. te csalárdság cselekvője!
Ta langue est pareille au rasoir affilé: Elle ne médite que des ruines, ô artisan de fraudes!
3 Szeretsz rosszat, inkább mint jót, hazugságot inkább mint igazságot beszélni. Széla.
Tu aimes mieux le mal que le bien; Tu préfères le mensonge à la sincérité. (Pause)
4 Szeretsz minden ártalmas beszédet, csalárdságos nyelvet.
Tu n'aimes que les paroles pernicieuses, Langue perfide!
5 Le is ront téged az Isten mindétig, elvonszol és kiszakít téged a sátorból, és gyökerestől kitép az élők országából. Széla.
C'est pourquoi, Dieu te détruira pour toujours; Il te saisira et t'arrachera de ta tente. Il te déracinera de la terre des vivants. (Pause)
6 Majd látják az igazak és félnek, és ő fölötte nevetnek:
Les justes verront ta ruine, et ils auront de la crainte. Ils riront à ton sujet:
7 Íme a férfi, ki nem Istent teszí erősségének, hanem sok gazdagságában bízik, hatalmaskodik vágyában!
«Le voilà, l'homme qui n'a point pris Dieu pour rempart, Qui s'est confié dans ses grandes richesses. Et qui s'est prévalu de sa méchanceté!»
8 Én pedig olyan vagyok, mint a zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten szeretetében mindörökké.
Mais moi, je suis comme un olivier verdoyant Dans la maison de Dieu; Je me confie en la bonté de Dieu, éternellement, à perpétuité.
9 Magasztallak örökké, hogy megcselekedted, és remélem nevedet, mert jóságos az jámboraidnak előtte.
Je te célébrerai toujours, parce que tu auras fait ton oeuvre. Et j'espérerai en ton nom, en présence de tes fidèles; Car tu es bon!
