< Zsoltárok 52 >
1 A karmesternek. Oktató dal Dávidtól. Mikor eljött az edómi Dóég s jelentette Sáulnak, és mondta neki: Dávid bement Achímélek házába. Mit dicsekszel a rosszasággal, vitéz te? Isten szeretete egész nap tart.
Au chef des chantres. Cantique de David. A l’occasion du rapport que Doëg, l’Édomite, vint faire à Saül, en lui disant: David s’est rendu dans la maison d’Achimélec. Pourquoi te glorifies-tu de ta méchanceté, tyran? La bonté de Dieu subsiste toujours.
2 Veszedelmet gondol ki a nyelved, akár köszörült borotva. te csalárdság cselekvője!
Ta langue n’invente que malice, Comme un rasoir affilé, fourbe que tu es!
3 Szeretsz rosszat, inkább mint jót, hazugságot inkább mint igazságot beszélni. Széla.
Tu aimes le mal plutôt que le bien, Le mensonge plutôt que la droiture. (Pause)
4 Szeretsz minden ártalmas beszédet, csalárdságos nyelvet.
Tu aimes toutes les paroles de destruction, Langue trompeuse!
5 Le is ront téged az Isten mindétig, elvonszol és kiszakít téged a sátorból, és gyökerestől kitép az élők országából. Széla.
Aussi Dieu t’abattra pour toujours, Il te saisira et t’enlèvera de ta tente; Il te déracinera de la terre des vivants. (Pause)
6 Majd látják az igazak és félnek, és ő fölötte nevetnek:
Les justes le verront, et auront de la crainte, Et ils feront de lui le sujet de leurs moqueries:
7 Íme a férfi, ki nem Istent teszí erősségének, hanem sok gazdagságában bízik, hatalmaskodik vágyában!
Voilà l’homme qui ne prenait point Dieu pour protecteur, Mais qui se confiait en ses grandes richesses, Et qui triomphait dans sa malice!
8 Én pedig olyan vagyok, mint a zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten szeretetében mindörökké.
Et moi, je suis dans la maison de Dieu comme un olivier verdoyant, Je me confie dans la bonté de Dieu, éternellement et à jamais.
9 Magasztallak örökké, hogy megcselekedted, és remélem nevedet, mert jóságos az jámboraidnak előtte.
Je te louerai toujours, parce que tu as agi; Et je veux espérer en ton nom, parce qu’il est favorable, En présence de tes fidèles.