Zsoltárok 52

1 A karmesternek. Oktató dal Dávidtól. Mikor eljött az edómi Dóég s jelentette Sáulnak, és mondta neki: Dávid bement Achímélek házába. Mit dicsekszel a rosszasággal, vitéz te? Isten szeretete egész nap tart.

(Til sangmesteren. En maskil af David, da edomitten Doeg kom og meldte Saul, at David var gået ind i Ahimeleks hus.) Du stærke, hvi bryster du dig af din Ondskab imod den fromme?

2 Veszedelmet gondol ki a nyelved, akár köszörült borotva. te csalárdság cselekvője!

Du pønser hele Dagen på ondt; din Tunge er hvas som en Kniv, du Rænkesmed,

3 Szeretsz rosszat, inkább mint jót, hazugságot inkább mint igazságot beszélni. Széla.

du foretrækker ondt for godt, Løgn for sanddru Tale. (Sela)

4 Szeretsz minden ártalmas beszédet, csalárdságos nyelvet.

Du elsker al ødelæggende Tale, du falske Tunge!

5 Le is ront téged az Isten mindétig, elvonszol és kiszakít téged a sátorból, és gyökerestől kitép az élők országából. Széla.

Derfor styrte Gud dig for evigt, han gribe dig, rive dig ud af dit Telt, han rykke dig op af de levendes Land! (Sela)

6 Majd látják az igazak és félnek, és ő fölötte nevetnek:

De retfærdige ser det, frygter og håner ham leende:

7 Íme a férfi, ki nem Istent teszí erősségének, hanem sok gazdagságában bízik, hatalmaskodik vágyában!

"Se der den Mand, der ej gjorde Gud til sit Værn, men stoled på sin megen Rigdom, trodsede på sin Velstand!"

8 Én pedig olyan vagyok, mint a zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten szeretetében mindörökké.

Men jeg er som et frodigt Olietræ i Guds Hus, Guds Miskundhed stoler jeg evigt og altid på.

9 Magasztallak örökké, hogy megcselekedted, és remélem nevedet, mert jóságos az jámboraidnak előtte.

Evindelig takker jeg dig, fordi du greb ind; jeg vidner iblandt dine fromme, at godt er dit Navn.