Zsoltárok 52

1 A karmesternek. Oktató dal Dávidtól. Mikor eljött az edómi Dóég s jelentette Sáulnak, és mondta neki: Dávid bement Achímélek házába. Mit dicsekszel a rosszasággal, vitéz te? Isten szeretete egész nap tart.

Til Sangmesteren; en Undervisning af David,

2 Veszedelmet gondol ki a nyelved, akár köszörült borotva. te csalárdság cselekvője!

der Edomiteren Doeg kom med Underretning til Saul og sagde til ham: David er kommen i Akimeleks Hus.

3 Szeretsz rosszat, inkább mint jót, hazugságot inkább mint igazságot beszélni. Széla.

Hvorfor roser du dig af Ondskab, du vældige? Guds Miskundhed varer den ganske Dag.

4 Szeretsz minden ártalmas beszédet, csalárdságos nyelvet.

Paa idel Skade arbejder din Tunge, som en skærpet Ragekniv, du, som øver Svig!

5 Le is ront téged az Isten mindétig, elvonszol és kiszakít téged a sátorból, és gyökerestől kitép az élők országából. Széla.

Du elsker ondt mere end godt, Løgn fremfor at tale Retfærdighed. (Sela)

6 Majd látják az igazak és félnek, és ő fölötte nevetnek:

Du elsker alle fordærvelige Ord, du svigefulde Tunge!

7 Íme a férfi, ki nem Istent teszí erősségének, hanem sok gazdagságában bízik, hatalmaskodik vágyában!

Men Gud skal og nedbryde dig for evig Tid; han skal borttage dig og udrydde dig af Teltet, ja, oprykke dig med Rode af de levendes Land. (Sela)

8 Én pedig olyan vagyok, mint a zöldelő olajfa Isten házában, bízom Isten szeretetében mindörökké.

Og de retfærdige skulle se det og frygte og spotte over ham og sige:

9 Magasztallak örökké, hogy megcselekedted, és remélem nevedet, mert jóságos az jámboraidnak előtte.

Se der den Mand, som ikke holdt Gud for sin Styrke, men forlod sig paa sin megen Rigdom, blev stærk ved sin Ondskab! Men jeg er som et grønt Olietræ i Guds Hus; jeg forlader mig paa Guds Miskundhed evindelig og altid. Jeg vil takke dig evindelig, thi du gjorde det; og jeg vil bie efter dit Navn — thi det er godt — i Paasyn af dine hellige.