< Zsoltárok 51 >
1 a karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Mikor odament Nátán próféta hozzá, a midőn bement volt Bát-Sébához. Könyörülj rajtam, Istenem, kegyelmed szerint; irgalmad bősége szerint töröld el bűntetteimet.
2 Sokszorosan moss meg engem bűnömtől, és vétkemtől tisztíts meg.
3 Mert bűntetteimet tudom én, és vétkem előttem van mindig.
4 Egyedül ellened vétkeztem, a mi rossz a szemeidben, azt tettem; azért, hogy igaznak bizonyulj szóltadban, jogosnak itéltedben.
5 Lám, bűnben születtem, s vétekben fogant engem anyám.
6 Lám, igazat kivánsz a vesékben, s a bensőben bölcseséget tudatsz velem.
7 Tisztíts meg engem izsóppal, hogy tiszta legyek, moss meg, hogy hónál fehérebb legyek.
8 Hallass velem vígságot és örömet, újjongjanak a csontok, melyeket összezúztál.
9 Rejtsd el arczodat vétkeimtől s mind a bűneimet töröld el.
10 Tiszta szívet teremts nekem, Isten, és szilárd szell emet ujíts meg én bennem.
11 Ne vess el engem színed elöl, s szent szellemedet ne vedd el tőlem.
12 Add vissza nekem üdvöd vígságát, és készséges szellemmel támassz engem.
13 Hadd tanítsam az elpártolókat útjaidra, hogy a vétkesek hozzád megtérjenek.
14 Ments meg engem vérbűntől, Isten, segedelmem Istene; újjongjon a nyelvem igazságodon.
15 Uram, ajkaimat nyisd meg, hogy szájam hirdesse dicséretedet.
16 Mert nem kivánsz vágóáldozatot, hisz adnám; égőáldozatot nem kedvelsz.
17 Istennek vágóáldozatai: megtört lélek; megtört, zúzott szívet, oh Isten, nem vetsz meg.
18 Tégy jót Cziónnal kedvességedben, építsd fel Jeruzsálem falait;
19 akkor kivánsz majd igazsággal való vágóáldozatokat, égőáldozatot és egész áldozatot, akkor tulkok feljutnak oltárodra.