Zsoltárok 51
1 a karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Mikor odament Nátán próféta hozzá, a midőn bement volt Bát-Sébához. Könyörülj rajtam, Istenem, kegyelmed szerint; irgalmad bősége szerint töröld el bűntetteimet.
Davidin Psalmi, edelläveisaajalle, Kuin propheta Natan tuli hänen tykönsä, sittekuin hän Batseban tykönä käynyt oli. Jumala, ole minulle armollinen sinun hyvyytes tähden: pyyhi pois minun syntini suuren laupiutes tähden.
2 Sokszorosan moss meg engem bűnömtől, és vétkemtől tisztíts meg.
Pese minua hyvin vääryydestäni, ja puhdista minua synnistäni.
3 Mert bűntetteimet tudom én, és vétkem előttem van mindig.
Sillä minä tunnen pahat tekoni, ja minun syntini on aina edessäni.
4 Egyedül ellened vétkeztem, a mi rossz a szemeidben, azt tettem; azért, hogy igaznak bizonyulj szóltadban, jogosnak itéltedben.
Sinua, sinua ainoaa vastaan minä syntiä tein, ja pahasti tein sinun edessäs, ettäs olisit oikia sanoissas ja puhdas tuomitessas.
5 Lám, bűnben születtem, s vétekben fogant engem anyám.
Katso, minä olen synnissä syntynyt, ja minun äitini on synnissä minun siittänyt.
6 Lám, igazat kivánsz a vesékben, s a bensőben bölcseséget tudatsz velem.
Katso, sinä halajat totuutta, joka salaudessa on, ja ilmoitat salatun viisauden minulle.
7 Tisztíts meg engem izsóppal, hogy tiszta legyek, moss meg, hogy hónál fehérebb legyek.
Puhdista minua isopilla, että minä puhdistuisin: pese minua, että minä lumivalkiaksi tulisin.
8 Hallass velem vígságot és örömet, újjongjanak a csontok, melyeket összezúztál.
Anna minun kuulla iloa ja riemua, että ne luut ihastuisivat, jotka särkenyt olet.
9 Rejtsd el arczodat vétkeimtől s mind a bűneimet töröld el.
Peitä kasvos minun synneistäni, ja pyyhi pois kaikki pahat tekoni.
10 Tiszta szívet teremts nekem, Isten, és szilárd szell emet ujíts meg én bennem.
Jumala, luo minuun puhdas sydän, ja anna minulle uusi vahva henki.
11 Ne vess el engem színed elöl, s szent szellemedet ne vedd el tőlem.
Älä heitä minua pois kasvois edestä, ja älä minulta ota pois sinun Pyhää Henkeäs.
12 Add vissza nekem üdvöd vígságát, és készséges szellemmel támassz engem.
Anna minulle taas sinun autuutes ilo, ja sillä hyvällä hengelläs tue minua.
13 Hadd tanítsam az elpártolókat útjaidra, hogy a vétkesek hozzád megtérjenek.
Minä tahdon väärille opettaa sinun ties, että syntiset tykös palajaisivat.
14 Ments meg engem vérbűntől, Isten, segedelmem Istene; újjongjon a nyelvem igazságodon.
Päästä minua veren vioista, Jumala, minun autuuteni Jumala, että minun kieleni ylistäis sinun vanhurskauttas.
15 Uram, ajkaimat nyisd meg, hogy szájam hirdesse dicséretedet.
Avaa, Herra, minun huuleni, että minun suuni ilmoittais sinun kiitokses.
16 Mert nem kivánsz vágóáldozatot, hisz adnám; égőáldozatot nem kedvelsz.
Sillä ei sinulle kelpaa uhri, että minä sen antaisin; ja ei polttouhri sinulle ensinkään kelpaa.
17 Istennek vágóáldozatai: megtört lélek; megtört, zúzott szívet, oh Isten, nem vetsz meg.
Ne uhrit, jotka Jumalalle kelpaavat, ovat murheellinen henki: ahdistettua ja särjettyä sydäntä et sinä, Jumala, hylkää.
18 Tégy jót Cziónnal kedvességedben, építsd fel Jeruzsálem falait;
Tee Zionille hyvästi sinun armos jälkeen; rakenna Jerusalemin muurit.
19 akkor kivánsz majd igazsággal való vágóáldozatokat, égőáldozatot és egész áldozatot, akkor tulkok feljutnak oltárodra.
Silloin sinulle kelpaavat vanhurskauden uhrit, polttouhrit ja muut uhrit: silloin sinun alttarillas härkiä uhrataan.
