Zsoltárok 51
1 a karmesternek. Zsoltár Dávidtól. Mikor odament Nátán próféta hozzá, a midőn bement volt Bát-Sébához. Könyörülj rajtam, Istenem, kegyelmed szerint; irgalmad bősége szerint töröld el bűntetteimet.
Til Sangmesteren; en Psalme af David,
2 Sokszorosan moss meg engem bűnömtől, és vétkemtől tisztíts meg.
der Profeten Nathan var kommen til ham, efter at han var gaaet ind til Bathseba.
3 Mert bűntetteimet tudom én, és vétkem előttem van mindig.
Gud! vær mig naadig efter din Miskundhed, udslet mine Overtrædelser efter din store Barmhjertighed.
4 Egyedül ellened vétkeztem, a mi rossz a szemeidben, azt tettem; azért, hogy igaznak bizonyulj szóltadban, jogosnak itéltedben.
To mig vel af min Misgerning og rens mig Ira min Synd;
5 Lám, bűnben születtem, s vétekben fogant engem anyám.
thi mine Overtrædelser kender jeg, og min Synd er altid for mig.
6 Lám, igazat kivánsz a vesékben, s a bensőben bölcseséget tudatsz velem.
Imod dig, imod dig alene har jeg syndet og gjort det onde for dine Øjne, paa det du skal være retfærdig, naar du taler, være ren, naar du dømmer.
7 Tisztíts meg engem izsóppal, hogy tiszta legyek, moss meg, hogy hónál fehérebb legyek.
Se, jeg er født i Skyld, og min Moder har undfanget mig i Synd.
8 Hallass velem vígságot és örömet, újjongjanak a csontok, melyeket összezúztál.
Se, til Sandhed i det inderste Hjerte har du Lyst; Visdommen i Hjertedybet lære du mig!
9 Rejtsd el arczodat vétkeimtől s mind a bűneimet töröld el.
Rens mig fra Synd med Isop, saa jeg bliver ren; to mig, saa jeg bliver hvidere end Sne.
10 Tiszta szívet teremts nekem, Isten, és szilárd szell emet ujíts meg én bennem.
Lad mig høre Fryd og Glæde; lad de Ben fryde sig, som du har sønderstødt.
11 Ne vess el engem színed elöl, s szent szellemedet ne vedd el tőlem.
Skjul dit Ansigt for mine Synder og udslet alle mine Misgerninger!
12 Add vissza nekem üdvöd vígságát, és készséges szellemmel támassz engem.
Gud! skab mig et rent Hjerte og forny en stadig Aand inden i mig.
13 Hadd tanítsam az elpártolókat útjaidra, hogy a vétkesek hozzád megtérjenek.
Bortkast mig ikke fra dit Ansigt og tag ikke din Helligaand fra mig!
14 Ments meg engem vérbűntől, Isten, segedelmem Istene; újjongjon a nyelvem igazságodon.
Giv mig igen at glædes over din Frelse og ophold mig med en villig Aand!
15 Uram, ajkaimat nyisd meg, hogy szájam hirdesse dicséretedet.
Saa vil jeg lære Overtrædere dine Veje, og Syndere skulle omvende sig til dig.
16 Mert nem kivánsz vágóáldozatot, hisz adnám; égőáldozatot nem kedvelsz.
Fri mig fra Blodskyld, Gud, min Frelses Gud! saa skal min Tunge synge med Fryd om din Retfærdighed.
17 Istennek vágóáldozatai: megtört lélek; megtört, zúzott szívet, oh Isten, nem vetsz meg.
Herre! oplad mine Læber, saa skal min Mund kundgøre din Pris.
18 Tégy jót Cziónnal kedvességedben, építsd fel Jeruzsálem falait;
Thi du har ikke Lyst til Slagtoffer, ellers vilde jeg give dig det; til Brændoffer har du ikke Behagelighed.
19 akkor kivánsz majd igazsággal való vágóáldozatokat, égőáldozatot és egész áldozatot, akkor tulkok feljutnak oltárodra.
Ofre for Gud er en sønderbrudt Aand; et sønderbrudt og sønderstødt Hjerte skal du, o Gud! ikke foragte. Gør vel imod Zion efter din Velbehagelighed, byg Jerusalems Mure, da vil du have Lyst til Retfærdigheds Ofre, Brændofre og Helofre; da skulle de ofre Øksne paa dit Alter.
