< Zsoltárok 50 >
1 Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
O Deus poderoso, o Senhor, falou e chamou a terra desde o nascimento do sol até ao seu ocaso.
2 Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –
Desde Sião, a perfeição da formosura, resplandeceu Deus.
3 jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
Virá o nosso Deus, e não se calará; um fogo se irá consumindo diante dele, e haverá grande tormenta ao redor dele.
4 Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.
Chamará os céus lá do alto, e a terra, para julgar o seu povo.
5 Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
Ajuntai-me os meus santos, aqueles que fizeram comigo um concerto com sacrifícios.
6 És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.
E os céus anunciarão a sua justiça; pois Deus mesmo é o Juiz (Selah)
7 Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
Ouve, povo meu, e eu falarei; Ó Israel, e eu protestarei contia ti: Sou Deus, sou o teu Deus.
8 Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
Não te repreenderei pelos teus sacrifícios, ou holocaustos, que estão continuamente perante mim.
9 nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
Da tua casa não tirarei bezerro nem bodes dos teus currais.
10 Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
Porque meu é todo o animal da selva, e o gado sobre milhares de montanhas.
11 ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
Conheço todas as aves dos montes; e minhas são todas as feras do campo.
12 Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
Se eu tivesse fome, não to diria, pois meu é o mundo e toda a sua plenitude.
13 Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?
Comerei eu carne de touros? ou beberei sangue de bodes?
14 Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
Oferece a Deus sacrifício de louvor, e paga ao altíssimo os teus votos.
15 és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
E invoca-me no dia da angústia: eu te livrarei, e tu me glorificarás.
16 A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
Mas ao ímpio diz Deus: Que fazes tu em recitar os meus estatutos, e em tomar o meu concerto na tua boca?
17 Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.
Visto que aborreces a correção, e lanças as minhas palavras para detraz de ti
18 Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
Quando vês o ladrão, consentes com ele, e tens a tua parte com adúlteros.
19 Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
Soltas a tua boca para o mal, e a tua língua compõe o engano.
20 Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
Assentas-te a falar contra teu irmão; falas mal contra o filho de tua mãe.
21 Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
Estas coisas tens feito, e eu me calei; pensavas que era tal como tu; mas eu te arguirei, e as porei por ordem diante dos teus olhos.
22 Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
Ouvi pois isto, vós que vos esqueceis de Deus; para que vos não faça em pedaços, sem haver quem vos livre.
23 A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!
Aquele que oferece o sacrifício de louvor me glorificará; e àquele que bem ordena o seu caminho eu mostrarei a salvação de Deus.