Zsoltárok 50
1 Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
USomandla, uNkulunkulu, iNkosi, ukhulumile, ubiza umhlaba kusukela ekuphumeni kwelanga kuze kube sekutshoneni kwalo.
2 Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –
EseZiyoni, ukuphelela kobuhle, uNkulunkulu ukhanyile.
3 jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
UNkulunkulu wethu uzakuza, kayikuthula; umlilo phambi kwakhe uzaqothula, enhlangothini zonke zakhe kuzakuba lesiphepho esikhulu.
4 Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.
Uzabiza amazulu ephezulu, lomhlaba, ukwahlulela abantu bakhe.
5 Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
Buthelani kimi abangcwele bami, abenza isivumelwano lami ngomhlatshelo.
6 És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.
Lamazulu azatshumayela ukulunga kwakhe, ngoba uNkulunkulu ngokwakhe ungumahluleli. (Sela)
7 Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
Zwanini bantu bami, ngizakhuluma; Israyeli, ngizafakaza ngimelene lawe. NginguNkulunkulu, uNkulunkulu wakho.
8 Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
Kangikusoli ngenxa yemihlatshelo yakho; leminikelo yakho yokutshiswa ihlala iphambi kwami.
9 nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
Kangiyikuthatha ijongosi elivela emzini wakho, lezimpongo ezivela ezibayeni zakho.
10 Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
Ngoba ngeyami yonke inyamazana yehlathi, izinkomo ezisentabeni eziyizinkulungwane.
11 ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
Ngiyazazi izinyoni zonke zezintaba, lezilo zommango zikimi.
12 Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
Uba bengilambile, bengingayikukutshela, ngoba umhlaba ngowami lokugcwala kwawo.
13 Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?
Ngizayidla yini inyama yezinkunzi, kumbe nginathe igazi lezimpongo?
14 Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
Nikela kuNkulunkulu umhlatshelo wokubonga, ukhokhe izithembiso zakho koPhezukonke.
15 és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
Ungibize osukwini lokuhlupheka, ngizakukhulula, ubusungidumisa.
16 A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
Kodwa komubi uNkulunkulu uthi: Ulani lokuthi utshumayele izimiso zami, kumbe uthathe isivumelwano sami emlonyeni wakho?
17 Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.
Ngoba wena uzonda ukuqondiswa, ulahla amazwi ami emva kwakho.
18 Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
Uba ubona isela, uthokozelana lalo, lesabelo sakho sisezifebeni.
19 Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
Umlomo wakho uyawunikela ebubini, lolimi lwakho luqambe inkohliso.
20 Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
Uhlala ukhulume umelene lomfowenu, uhlebe indodana kanyoko.
21 Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
Lezizinto uzenzile, ngathula; wacabanga ukuthi nginjengawe kanye. Ngizakukhuza, ngikuhlele phambi kwamehlo akho.
22 Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
Kuqapheleni-ke lokhu, lina elikhohlwa uNkulunkulu, hlezi ngilidabule, kungabi khona okukhululayo.
23 A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!
Onikela umnikelo wokubonga uyangidumisa; lolungisa indlela yakhe ngizambonisa usindiso lukaNkulunkulu.
