Zsoltárok 50

1 Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.

Salmo di Asaf. Il Potente, Iddio, l’Eterno ha parlato e ha convocato la terra dal sol levante al ponente.

2 Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –

Da Sion, perfetta in bellezza, Dio è apparso nel suo fulgore.

3 jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.

L’Iddio nostro viene e non se ne starà cheto; lo precede un fuoco divorante, lo circonda una fiera tempesta.

4 Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.

Egli chiama i cieli di sopra e la terra per assistere al giudicio del suo popolo:

5 Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet

Adunatemi, dice, i miei fedeli che han fatto meco un patto mediante sacrifizio.

6 És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.

E i cieli proclameranno la sua giustizia; perché Dio stesso sta per giudicare. (Sela)

7 Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.

Ascolta, popolo mio, ed io parlerò; ascolta, o Israele, e io ti farò le mie rimostranze. Io sono Iddio, l’Iddio tuo.

8 Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;

Io non ti riprenderò a motivo de’ tuoi sacrifizi; i tuoi olocausti stanno dinanzi a me del continuo.

9 nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.

Io non prenderò giovenchi dalla tua casa né becchi dai tuoi ovili;

10 Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;

perché mie son tutte le bestie della foresta, mio è il bestiame ch’è per i monti a migliaia.

11 ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.

Io conosco tutti gli uccelli del monti, e quel che si muove per la campagna è a mia disposizione.

12 Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.

Se avessi fame, non te lo direi, perché il mondo, con tutto quel che contiene, è mio.

13 Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?

Mangio io carne di tori, o bevo io sangue di becchi?

14 Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;

Offri a Dio il sacrifizio della lode, e paga all’Altissimo i tuoi voti;

15 és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.

e invocami nel giorno della distretta: io te ne trarrò fuori, e tu mi glorificherai.

16 A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?

Ma quanto all’empio, Iddio gli dice: Spetta egli a te di parlar de’ miei statuti, e di aver sulle labbra il mio patto?

17 Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.

A te che odii la correzione e ti getti dietro alle spalle le mie parole?

18 Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.

Se vedi un ladro, tu ti diletti nella sua compagnia, e sei il socio degli adulteri.

19 Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.

Tu abbandoni la tua bocca al male, e la tua lingua intesse frodi.

20 Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.

Tu siedi e parli contro il tuo fratello, tu diffami il figlio di tua madre.

21 Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.

Tu hai fatto queste cose, ed io mi son taciuto, e tu hai pensato ch’io fossi del tutto come te; ma io ti riprenderò, e ti metterò tutto davanti agli occhi.

22 Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.

Deh, intendete questo, voi che dimenticate Iddio; che talora io non vi dilanii e non vi sia chi vi liberi.

23 A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!

Chi mi offre il sacrifizio della lode mi glorifica, e a chi regola bene la sua condotta, io farò vedere la salvezza di Dio.