< Zsoltárok 50 >
1 Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
Psaume d'Asaph Le [Dieu] Fort, le Dieu, l'Eternel a parlé, et il a appelé toute la terre, depuis le soleil levant jusques au soleil couchant.
2 Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –
Dieu a fait luire sa splendeur de Sion, qui est d'une beauté parfaite.
3 jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
Notre Dieu viendra, il ne se taira point: il y aura devant lui un feu dévorant, et tout autour de lui une grosse tempête.
4 Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.
Il appellera les cieux d'en haut, et la terre, pour juger son peuple, [en disant]:
5 Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
Assemblez-moi mes bien-aimés qui ont traité alliance avec moi sur le sacrifice.
6 És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.
Les cieux aussi annonceront sa justice: parce que Dieu est le juge; (Sélah)
7 Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
Ecoute, ô mon peuple, et je parlerai; [entends], Israël, et je te sommerai; je suis Dieu, ton Dieu, moi.
8 Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
Je ne te reprendrai point pour tes sacrifices, ni pour tes holocaustes, qui ont été continuellement devant moi.
9 nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
Je ne prendrai point de veau de ta maison, ni de boucs de tes parcs.
10 Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
Car toute bête de la forêt est à moi, [et] les bêtes aussi qui paissent en mille montagnes.
11 ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
Je connais tous les oiseaux des montagnes; et toute sorte de bêtes des champs est à mon commandement.
12 Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
Si j'avais faim, je ne t'en dirais rien; car la terre habitable est à moi, et tout ce qui est en elle.
13 Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?
Mangerais-je la chair des gros taureaux? et boirais-je le sang des boucs?
14 Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
Sacrifie louange à Dieu, et rends tes vœux au Souverain.
15 és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
Et invoque-moi au jour de ta détresse, je t'en tirerai hors, et tu me glorifieras.
16 A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
Mais Dieu a dit au méchant: qu'as-tu que faire de réciter mes statuts, et de prendre mon alliance en ta bouche;
17 Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.
Vu que tu hais la correction, et que tu as jeté mes paroles derrière toi?
18 Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
Si tu vois un larron, tu cours avec lui; et ta portion est avec les adultères.
19 Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
Tu lâches ta bouche au mal, et par ta langue tu trames la fraude;
20 Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
Tu t'assieds [et] parles contre ton frère, [et] tu couvres d'opprobre le fils de ta mère.
21 Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
Tu as fait ces choses-là, et je m'en suis tu; [et] tu as estimé que véritablement je fusse comme toi; [mais] je t'en reprendrai, et je déduirai [le tout] par ordre en ta présence.
22 Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
Entendez cela maintenant, vous qui oubliez Dieu; de peur que je ne vous ravisse, et qu'il n'y ait personne qui vous délivre.
23 A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!
Celui qui sacrifie la louange me glorifiera; et à celui qui prend garde à sa voie, je montrerai la délivrance de Dieu.