Zsoltárok 50
1 Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
Psaume d’Asaph. Dieu, Dieu, l’Éternel, parle, et convoque la terre, Depuis le soleil levant jusqu’au soleil couchant.
2 Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –
De Sion, beauté parfaite, Dieu resplendit.
3 jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
Il vient, notre Dieu, il ne reste pas en silence; Devant lui est un feu dévorant, Autour de lui une violente tempête.
4 Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.
Il crie vers les cieux en haut, Et vers la terre, pour juger son peuple:
5 Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
Rassemblez-moi mes fidèles, Qui ont fait alliance avec moi par le sacrifice!
6 És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.
Et les cieux publieront sa justice, Car c’est Dieu qui est juge. (Pause)
7 Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
Écoute, mon peuple! Et je parlerai; Israël! Et je t’avertirai. Je suis Dieu, ton Dieu.
8 Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
Ce n’est pas pour tes sacrifices que je te fais des reproches; Tes holocaustes sont constamment devant moi.
9 nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
Je ne prendrai pas de taureau dans ta maison, Ni de bouc dans tes bergeries.
10 Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
Car tous les animaux des forêts sont à moi, Toutes les bêtes des montagnes par milliers;
11 ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
Je connais tous les oiseaux des montagnes, Et tout ce qui se meut dans les champs m’appartient.
12 Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
Si j’avais faim, je ne te le dirais pas, Car le monde est à moi et tout ce qu’il renferme.
13 Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?
Est-ce que je mange la chair des taureaux? Est-ce que je bois le sang des boucs?
14 Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
Offre pour sacrifice à Dieu des actions de grâces, Et accomplis tes vœux envers le Très-Haut.
15 és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
Et invoque-moi au jour de la détresse; Je te délivrerai, et tu me glorifieras.
16 A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
Et Dieu dit au méchant: Quoi donc! Tu énumères mes lois, Et tu as mon alliance à la bouche,
17 Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.
Toi qui hais les avis, Et qui jettes mes paroles derrière toi!
18 Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
Si tu vois un voleur, tu te plais avec lui, Et ta part est avec les adultères.
19 Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
Tu livres ta bouche au mal, Et ta langue est un tissu de tromperies.
20 Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
Tu t’assieds, et tu parles contre ton frère, Tu diffames le fils de ta mère.
21 Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
Voilà ce que tu as fait, et je me suis tu. Tu t’es imaginé que je te ressemblais; Mais je vais te reprendre, et tout mettre sous tes yeux.
22 Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
Prenez-y donc garde, vous qui oubliez Dieu, De peur que je ne déchire, sans que personne délivre.
23 A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!
Celui qui offre pour sacrifice des actions de grâces me glorifie, Et à celui qui veille sur sa voie Je ferai voir le salut de Dieu.
