Zsoltárok 50
1 Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
A Psalm of Asaph. The mighty God, [even] the LORD, hath spoken, and called the earth from the rising to the setting of the sun.
2 Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –
Out of Zion, the perfection of beauty, God hath shined.
3 jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
Our God shall come, and shall not keep silence: a fire shall devour before him, and it shall be very tempestuous around him.
4 Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.
He shall call to the heavens from above, and to the earth, that he may judge his people.
5 Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
Gather my saints together to me; those that have made a covenant with me by sacrifice.
6 És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.
And the heavens shall declare his righteousness: for God [is] judge himself. (Selah)
7 Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
Hear, O my people, and I will speak; O Israel, and I will testify against thee: I [am] God, [even] thy God.
8 Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
I will not reprove thee for thy sacrifices or thy burnt-offerings, [to have been] continually before me.
9 nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
I will take no bullock out of thy house, [nor] he-goats out of thy folds.
10 Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
For every beast of the forest [is] mine, [and] the cattle upon a thousand hills.
11 ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
I know all the fowls of the mountains: and the wild beasts of the field [are] mine.
12 Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
If I were hungry, I would not tell thee: for the world [is] mine, and the fullness thereof.
13 Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?
Will I eat the flesh of bulls, or drink the blood of goats?
14 Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
Offer to God thanksgiving; and pay thy vows to the Most High:
15 és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
And call upon me in the day of trouble: I will deliver thee, and thou shalt glorify me.
16 A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
But to the wicked God saith, What hast thou to do to declare my statutes, or [that] thou shouldest take my covenant in thy mouth?
17 Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.
Seeing thou hatest instruction, and castest my words behind thee.
18 Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
When thou sawest a thief, then thou consentedst with him, and hast been partaker with adulterers.
19 Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
Thou givest thy mouth to evil, and thy tongue frameth deceit.
20 Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
Thou sittest [and] speakest against thy brother; thou slanderest thy own mother's son.
21 Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
These [things] hast thou done, and I kept silence; thou thoughtest that I was altogether [such an one] as thyself: [but] I will reprove thee, and set [them] in order before thine eyes.
22 Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
Now consider this, ye that forget God, lest I tear [you] in pieces, and [there be] none to deliver.
23 A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!
Whoever offereth praise glorifieth me: and to him that ordereth [his] deportment [aright] will I show the salvation of God.
