Zsoltárok 50
1 Zsoltár Ászáftól. Isten, az Isten, az Örökkévaló beszélt, hívta a földet, napkeltétől napnyugtáig.
A Psalm for Asaph. The God of gods, the Lord, has spoken, and called the earth from the rising of the sun to the going down [thereof].
2 Cziónból, a tökéletes szépségűböl feltündöklött az Isten –
Out of Sion [comes] the excellence of his beauty.
3 jöjjön Istenünk és ne hallgasson – tűz emészt előtte és körülötte viharzik nagyon.
God, our God, shall come manifestly, and shall not keep silence: a fire shall be kindled before him, and round about him there shall be a very great tempest.
4 Szólítja az eget felülről és a földet, hogy itélje népét.
He shall summon the heaven above, and the earth, that he may judge his people.
5 Gyűjtsétek elém a jámboraimat, kik áldozat mellett kötik meg szövetségemet
Assemble ye his saints to him, those that have engaged in a covenant with him upon sacrifices.
6 És hirdetik az egek az ő igazságát, hogy Isten itélni készül. Széla.
And the heavens shall declare his righteousness: for God is judge. (Pause)
7 Halljad népem, hadd beszéljek, Izraél, hadd intselek téged; Isten, a te Istened vagyok.
Hear, my people, and I will speak to thee, O Israel: and I will testify to thee: I am God, thy God.
8 Nem vágóáldozataid miatt dorgállak, hisz égőáldozataid mindég előttem vannak;
I will not reprove thee on account of thy sacrifices; for thy whole-burnt-offerings are before me continually.
9 nem fogadok el házadból tulkot, aklaidból bakokat.
I will take no bullocks out of thine house, nor he-goats out of thy flocks.
10 Mert enyém minden vadja az erdőnek, a barmok hegyek ezrein;
For all the wild beasts of the thicket are mine, the cattle on the mountains, and oxen.
11 ismerem a hegyek madarát mind, s mi a mezőn sürög, velem van.
I know all the birds of the sky; and the beauty of the field is mine.
12 Ha éhezném, nem mondanám neked, mert enyém a világ és teljessége.
If I should be hungry, I will not tell thee: for the world is mine, and the fullness of it.
13 Eszem-e én a bikák husát s a bakok vérét iszom-e?
Will I eat the flesh of bulls, or drink the blood of goats?
14 Áldozz Istennek hálaáldozatot, és fizesd meg a legfelsőnek fogadásaidat;
Offer to God the sacrifice of praise; and pay thy vows to the Most High.
15 és szólíts engem a szorongatá. s napján, kiragadlak s te majd tisztelsz engem.
And call upon me in the day of affliction; and I will deliver thee, and thou shalt glorify me. (Pause)
16 A gonosznak pedig mondja az Isten: Mit reeked elbeszélned törvényeimet, s miért veszed szájadra szövetségemet?
But to the sinner God has said, Why dost thou declare my ordinances, and take up my covenant in thy mouth?
17 Holott te gyűlölöd az oktatást s magad mögé dobtad szavaimat.
Whereas thou hast hated instruction, and hast cast my words behind [thee].
18 Ha tolvajt láttál, czimboráltál vele és házasságtörőkkel van osztályrészed.
If thou sawest a thief, thou rannest along with him, and hast cast in thy lot with adulterers.
19 Szájadat neki eresztetted rosszra, s nyelvedet csalárdsághoz tapasztod.
Thy mouth has multiplied wickedness, and thy tongue has framed deceit.
20 Ülsz, testvéred ellen beszélsz, anyád fiára mocskot vetsz.
Thou didst sit and speak against thy brother, and didst scandalize thy mother's son.
21 Ezeket tetted, és hallgattam, azt képzelted, olyan vagyok mint te; hadd dorgállak meg, hadd sorolom föl szemeid előtt.
These things thou didst, and I kept silence: thou thoughtest wickedly that I should be like thee, [but] I will reprove thee, and set [thine offences] before thee.
22 Értsétek hát ezt meg, ti Istenfelejtők, nehogy szaggassak s nincs, a ki mentene.
Now consider these things, ye that forget God, lest he rend [you], and there is no deliverer.
23 A ki hálaáldozatot áldoz, tisztel engemet, s a ki az útra ügyel, azzal láttatom Isten üdvösségét!
The sacrifice of praise will glorify me: and that is the way wherein I will shew to him the salvation of God.
